Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
13 Alig szükséges mondani, hogy mindazon testületek közt, a melyek közfunctiókat végeznek, szükségszerűen az ügyvédségnek kell a legexpansivabbnak lennie. Expansió és korlátolt szám pedig össze nem illenek. Az egyik kizárja a másikat. III. És most t. teljes ülés, legyen szabad visszatérnem oda, a honnan kiindultam, hogy t. i. az képezi a zárt számú szervezet helyes voltának kritériumát, hogy ebben a szervezetben jobban szolgálhatja-e az ügyvédség az ő feladatát, a jogfejlesztést ? Láttuk, hogy a jogélet fejlődésének egész iránya a szabad ügyvédség, vágj- ha úgy tetszik, a szabad verseny mellett szól. De e mellett szólnak az ügyvédség speciális természete, és az ügyvédi kar társadalmi hivatása is. A jogszabály, a melyet a törvényhozó proklamál, az ügyvéd által jut a polgárok közé. Idővel a társadalom bizonyos ellenkezést mutat a szabály ellen, és ennek az ellenkezésnek ismét az ügyvéd a tolmácsa. Az ügyvéd győzi meg a bírót arról, hogy egy jogelv már leélte magát, s hogy a társadalomnak egy új elvre van szüksége. Ha a biró az ügyvéd hosszú, állhatatos küzdelme után elejti vagy vonakodva alkalmazza a lejárt szabályt, akkor ad a kezébe a törvényhozó egy újat és így tovább .... Ez a jog vérkeringése. Az ügyvédség képezi azt az erőt vagy erőátvitelt, a melylyel a társadalom a törvényhozásra hat. Az ügyvéd áll a törvényhozó és a társadalom közt, s a törvényhozóval szemben, a kit a biró képvisel, az ügyvéd a társadalom érdekeinek és czéljainak a szószólója. A szabad és a zárt ügyvédség közt abban áll a különbség, hogy az előbbi vele küzd a társadalommal, erkölcsi és anyagi érdekei közösek a társadaloméval. Az utóbbi pedig hivatalnok, a kit az általa képviselt ügyhöz nem köt más érdek, mint egyes ritka esetekben a becsvágy. A zárt ügyvédségen keresztül a társadalomból eredő panaszok hangja eltompulva érkezik a törvényhozó füléhez. A jogért való küzdelmet a zárt ügyvédség mindig gyengébben folytatja mint a szabad, mert nem fűzi hozzá olyan hatalmas érdekközösség. 243
