Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Bleuer Samua: Az ügyvédség szervezete [79., 1893]
It jónak, a korlátolt szám és a zárt szervezet. A kiró bizonyos tekintetben a társadalom felett áll; már pedig az ítéletben a társadalom szempontjainak is érvényesülniük kell. Az újabb törvényhozások nem is merik a bíráskodást kizárólag a zárt szakbiróságokra bízni, hanem a legelső és a legfontosabb kérdések eldöntését az esküdtekre bízzák. Azt pedig, hogy az esküdtszékeket is korlátolt számú tagokkal biró, zárt testületek gyanánt kell szervezni, azt a numerus clausus legszenvedélyesebb hívei sem kívánják. Pedig a jogfejlődés genetikája arra mutat, hogy a bíráskodás terén lassankint tért veszít a szakbiróság, és tért hódít az esküdtszék. Es pedig nem egyedül a büntető, de a civilis bíráskodásban is. Az északamerikai unió államai egymásután keltik életre civil-jury-két; a választott bíróságokhoz folyamodó peres felek száma napról-napra növekedik.*) Látható tehát, hogy a jurisdictio fejlődése olyan irányban halad, miszerint abban a társadalom nagy keretéből minden rendszer nélkül bevont egyének a zárt testületeket képező szakbírók tevékenységének rovására tért hódítanak. Legyen szabad egy pillantást vetnünk az úgynevezett «anyagi jog»-ok forrásaira, s azokra a kútfőkre, a melyekből az így összeállított bíróságok a jog anyagát, az ítélet zsinórmértékéül alkalmazandó jogszabályt merítik. E pillantás az «anyagi jogok» fejlődésére azt fogja mutatni, hogy egyrészt a törvénykönyvek rendelkezései mind *) Herbert Spencer egyik könyvében olvastam, hogy Angliában a jelen század elején egy kereskedőkből álló egyesület keletkezett, a melynek czéja volt az Angliában rendkívüli költséggel járó pereket bíróságon kívül elintézni. Ebből az egyletből valóságos választott bíróság fejlődött ki, a mely több pert intéz el, mint — a békebirákat kivéve — a Londonban székelő összes állami bíróságok. Hasonló népszerűségnek örvendenek a kontinensen a kereskedői kamarák, csarnokok és tőzsdék választott bíróságai. A magánjogi sta- tasztika, — lia volna ilyen — igen érdekes adatokat szolgáltatna arra nézve, hogy a kötelmi jogi perek mily nagy százaléka kerül például nálunk Budapesten az áru- és értéktőzsde rögtönitélő bírósága elé. A magyar kereskedelmi eljárás már a bírák közé ültette a «kereskedelmi ülnököt» is, a mely változtatás nem egyéb mint a bíróság szervezetének expansiója. 241
