Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]

szóbeliség uralma alatt sem fog megváltozni. Legjobb bizonyí­téka ennek, hogy ma a bűnvádi praxissal foglalkozó ügyvédség daczára annak, bogy az eljárás ott szóbeli, nem kevésbbé van panaszoknak kitéve, mint az ügyvédség általában. A másik módja a segítésnek az volna, hogy a bírói és ügy­védi qualificatio egyesíttetvén, a joggyakorlat is egységesíttetik, a bírák az ügyvédi karból neveztetnek ki, és ez által az ügyvéd­ség túlterheltségén segítve lesz. Ettől a segítéstől azonban nyil­ván valólag nem lehet várni semmit, mert hiszen a gyakorlat egy­ségesítése által legalább ugyanannyi, de valószínűleg még annál is több új elemet fog a kar nyerni, mint a mennyit a bírákká történő kinevezés által veszít. A harmadik módszer végre az volna, hogy az ügyvédség­ben a kötelességérzet erősíttessék és a fegyelmi szabályok szigo- ríttassanak. Ettől én t. teljes ülés eredményt a legkevésbbé sem várok. A mikor a megélhetési gondok játszanak közre a csele­kedetek motívumaiban, — és mindenki elismeri, hogy a fen- forgó körülmények közt erről van szó, — akkor rábeszélés, szó­noklatok és a kar hagyományaira való hivatkozás, -— és egyéb­ben, mint ebben a kötelességérzet fejlesztése a dolog természe­ténél fogva nem állhat,-—nagyon csekély hatást gyakorolhatnak a cselekedetek irányzására. A mi pedig a fegyelmi szabá­lyokat illeti, azok e kérdésekben az átlagos eljárás után igazod­nak, és egyenesen igazságtalanság volna azokat mesterségesen valamely egyéb mérvhez alkalmazni. A segítség negyedik módjaként az ügyvédség számának korlátozását ajánlották. Hogy ez segítene a bajokon, azt senki nem tagadja, mert hiszen ez a baj alapokát szüntetné meg. De, azt állítják ezen rendezés ellenségei, a kar számának korláto­lása illiberális, természetellenes intézkedés, a mely egyéb hatá­saiban az igazságszolgáltatás általános menetének ártana, és csupán az ügyvédi kar érdekeinek használna. És el kell ismer­nem azt, hogy ezeket az ellenvetéseket a szám korlátolásának hívei is helyeseknek látszottak tartani. A numerus clausus aján­lóinak érvelése, legalább a mennyire én ismerem, abban lát­szott összpontosulni, hogy a viszonyok ma nálunk oda fej­lődtek, és az ügyvédség megélhetési gondjai akkorák lettek, hogy a bajok megszüntetése végett a szám korlátolását min­5

Next

/
Oldalképek
Tartalom