Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Reichard Zsigmond: Az ügyvédség szervezete [78., 1893]

fi den ilyen úgynevezett theoretikus aggodalom daczára be kell hoznunk. En a magam részéről t. teljes ülés nem úgy fogom fel a kér­dést. Ha igaz az, bogy a szám korlátolása illiberalis, az igazsági szolgáltatás általános érdekeibe ütköző intézkedés, akkor az ügy­védség bajai csakugyan nem képeznek elegendő indokot annak, behozatalára. De nézetem szerint nem így áll a dolog. Nézetem szerint a szám korlátolása sem nem természetellenes, sem nem illiberalis, sem nem az igazságszolgáltatás általános érdekeibe ütköző intézkedés, hanem ellenkezőleg az kívánatos volna akkor is, ba azok a panaszok fel nem merültek volna, és ha tabula rasa előtt állnánk az ügyvédség szervezése kérdésében. Mielőtt ennek kifejtésére áttérnénk, csak egyet akarok con- statálni, t. i. azt, hogy tévedés volna hinni, hogy a tudvalevő bajoknak oka a mi mai ügyvédségünk egyéneiben keresendő. Ha a mi mai ügyvédségünket akár a külföldi ügyvédi karokkal, akár a régi magyar ügyvédi karral hasonlítjuk össze, látni fog­juk, hogy az mindegyik mellett jól megállja a helyét. Ügyvédi Darunk nem áll messzebb a német és franczia ügyvédi karok mögött, mint egyéb társadalmi osztályaink a megfelelő külföldi .társadalmi osztályok mögött állanak. A mi pedig a korábbi magyar ügyvédi kart illeti, azt hiszem, nem fogok meghazudtol- tatni, ha azt állítom, hogy mai karunk tagjainak átlagos egyéni értéke sem tudás, sem kötelességérzet tekintetében a régi ma­gyar ügyvédi kar átlagos egyéni értéke mögött nem áll. Nem a személyekben feküsznek tehát azon okok, a melyek a decadentiát okozták, hanem a viszonyokban és az intézmé­nyekben. A viszonyokban , a melyek mindenkinek hibája nélkül oda fejlődtek, hogy az ügyvédek számának megnövekedése miatt a megélhetési gondok kezdtek nehezedni a kar kevésbbé szeren­csés tagjaira, és az intézmények, a melyek ezen eventualitást egészen számításon kívül hagyva szabályozták az ügyvédség jogait és kötelességeit. Áttérve evvel magára a vitás kérdésre, mindenekelőtt azt vagyok bátor felemlíteni, hogy a korlátolt szám rendszere csak azért látszik természetellenesnek, mert az mai intézményeink­ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom