Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Neuman Ármin: A korlátolt felelősségre alakúlt társaságokról szóló 1892. évi német birodalmi törvényről [77., 1893]
10 mihelyt a német kereskedelmi kamarák legtöbbjei azon egyöntetű nézetnek adnak kifejezést, hogy az eddigelé ismert társasági alakzatok a társasági czélok elérésére elégtelenek, kell, hogy a tételes jog is ezen érdekeket oltalmába vegye. Szerinte a hitellel való legfrivolabb visszaélés a korlátlan felelősséggel alakult társaságoknál is fordulhat elő és tényleg elő is fordul; a közönség belátására bízandó, mennyiben kíván korlátolt felelősségre alakult és ilyennek feltüntetett társaságoknak hitelt nyújtani, csak attól kell óvakodni, hogy ezen társaságok a közkereseti és betéti társaságok rovására ne gyámolíttassanak és kedvezményekben ne részesíttessenek. Nagy baj volna, ha az új társasági alakzat ezen — nézete szerint — elvben solidabb társaságokkal versenyezni és talán azok kiszorítását előidézni fogná. Itt egy egészen új, eddigelé sehol a világon nem alkalmazotti ársaságról van szó. Hasonló társaságok Angolországban sem léteznek; az angol jog ugyanis, egynémely esettől eltekintve, sem a betéti, sem a nevezetlen társaságokat nem ismeri, hanem ott' társaságok korlátolt felelősséggel csakis részvénytársasági alakban keletkeznek, a különbség csak abban áll, hogy ezen alak oly társaságok számára is fenn van tartva, melyek a mi jogunk szerint nem részvénytársaságok; mert midőn az 1862-diki angol részvénytörvény megengedi, hogy a tervezetben vagy alapszabályzatban megállapított tőke csak névleges maradjon, vagyis midőn megengedi, hogy a részvénytársaság mintt corporatio már akkor is életbe léphessen, ha csak 7 tag 1-—1 részvényt jegyzett, kétségtelen, hogy jogilag lehetséges, miszerint valamely részvény- társaság, melynek alaptőkéje névleg 100 részvényre osztott 10 ezer font sterlinget tesz ki, már akkor is életbeléphessen, ha 7 tag által 700 font lett jegyezve. Ezen társaságok tehát formailag nevezhetők ugyan részvénytársaságoknak, anyagilag véve azonban nem azok. Ez okból újabb időben Angolországban is a csak névleges alaptőkével szemben a tényleges alaptőke követelménye jut mindinkább felszínre. Yan ugyan az angol jogban is a részvénytársaságoknak két oly neme, mely az itt szóban forgó német törvényben elismert társasághoz közeledik és pedig az aránylag csak ritkán előforduló «Limited by guarantee» részvénytársaság és azon társaság, melynek alapszabályai megállapítják, hogy a részvény névértékének bizonyos m
