Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Neuman Ármin: A korlátolt felelősségre alakúlt társaságokról szóló 1892. évi német birodalmi törvényről [77., 1893]
11 hányada csak akkor fizetendő be, ha az a felszámolás alkalmával vagy csőd esetében szükséges (u. n. reserve liability). De ezen társaságok, daczára annak, hogy anyagilag véve pótfizetési kötelezettséget statuálnak, valóságos részvénytársaságok. Sajnos, hogy azon lázas gyorsaság folytán, melvlyel a törvénytervezett le lett tárgyalva, Goldschmidnek egynémely fontos észrevételeire a törvényhozás tekintettel nem lehetett; ugyanis két nappal az érintett felolvasás után a törvény harmadik felolvasásban lett elfogadva. Ezen észrevételek egynémelyi- kere lesz alkalmam később visszatérni; előbb azonban engedtessék meg nekem, hogy az előadottak után a törvény intézkedéseinek rövid részletezésébe bocsátkozzam. A törvény egy lezárt egészet képez és a korlátolt felelősségre alakult társaságot egészen önállóan, mint a társasági jog egyik ágát tárgyalja. Az egész törvény 6 fejezetből és összesen 82 §-ból áll. Az 1-só fejezet az 1—12. §-ig a társaság alakításáról intézkedik. A társaság czélja, épúgy mint a részvény- társaságoknál, törvényileg semmiféle korlátnak alávetve nincsen; a társaság alakításához bírósági vagy közjegyzői okmány szükséges, a szerződő felek száma korlátozva nincsen, két résztvevő tag elégséges: a czég tárgyi vagy személyi, de mindig a korlátolt felelősség kitüntetésével; a társaság minimális alaptőkéje 20,000 és minden tag minimális törzsbetéte 500 márkában van meghatározva, nem készpénzbeli betétek eszközlése a részvénytörvényben megjelölt cautelák között meg van engedve: a társaság köteles egy vagy több üzletvezetőt, a kik azonban nem társasági tagok is lehetnek, kirendelni; a társaság bejegyzés végett a czégbiróságnál bejelentendő, a bejelentés azonban csak akkor eszközlendő, ha a törzsbetétnek legalább 1/4 része be van fizetve, a bejegyzés is közzététel előtt a társaság nem létezőnek tekintendő. A 2-dik fejezet a 13—34. §-ig a társaság és a társasági tagok jogviszonyait szabályozza. A társaság vagyonszerzés és perbenállás tekintetében testületi jogokkal bir: a társasági kötelezettségekért a hitelezőkkel szemben csak a társasági vagyon és nem az egyes tagok felelősek; az üzletvezetők rendszerint a hitelezőnek személyes felelősséggel nem tartoznak; a társaság 197
