Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Neuman Ármin: A korlátolt felelősségre alakúlt társaságokról szóló 1892. évi német birodalmi törvényről [77., 1893]
9 fizetésért felelős; a kuxok megszerzője e hátralékért felelősséggel nem tartozik. Ezen — mint látjuk — korlátlan mérvben megállapítható pótfizetések ellen a bányatársulati tagok (Gewerke) különböző módon védhetik magokat; vagy a pótfizetés tekintetében hozott határozat ellen az indokolás alapján indított keresettel, hogy a pótfizetés a társaság javára nem szolgál vagy a bányarészvénynek (kux) a társaság számára történendő átadása és annak kijelentése mellett, hogy beleegyezik, hogy a társaság tartozásának kielégítése végett osztályrészét eladhassa (u. n. Abandonsystem). Ezen ellentétes nézetek kiengesztelését czélozta az 1891. október havában a német szövetségi tanács elé terjesztett törvényjavaslat, mely egyfelől a társaságnak a tagok számára való tekintet nélkül corporationális jelleget kölcsönöz és ezáltal ugyanazon alapokból indul ki, mint a részvénytársaság, másfelől pedig a személyes elemet sokkal nagyobb mérvben juttatja kifejezésre, mint ez a részvénytársaságoknál történik. Az új társaság tehát eszerint a szigorú individualistikus és a tiszta tőke- társaság között a középen áll; határokat tűz ki úgy az egyik mint a másik irányban; e határok között azonban a társaság szabad rendelkezési jogának tág tér van engedve. A javaslat szerint a contemplált társasági alak elég ruganyossággal bir am nézve, hogy a legkülönbözőbb viszonyok és czéloknak szolgáljon és hogy a tagok számára való tekintet nélkül alkalmazást nyerjen. A tervezet azon aggodalmai, hogy talán a jogi constructióknak nehézségeket fog okozni, könnyen sikamlik át: Diese Schwierigkeit — mondják az indokok —- können für die Gesetzgebung nicht massgebend sein, mit dieser wird sich die Wissenschaft abzufinden wissen. A javaslat, mely ez évi február 19-én lett a német birodalmi ülés elé terjesztve és ott lázas gyorsasággal már ez évi márcz. 21-én en bloc elfogadva, április 20-án pedig mint törvény szentesítve és ez év május 10-én életbeléptetve, különösen Baehr által lett hevesen megtámadva. Baehr attól fél, hogy a korlátolt felelősség az összes hitelviszonyokat felforgatni és a szédelgést előmozdítani fogja. Ellenkező véleményen van Goldschmidt, a ki 1892. márczius 19-én tartott felolvasásában oda nyilatkozik, hogy mihelyt a német gazdasági élet kitűnő ismerői, 195