Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Liszt Ferencz: A jövő büntetőjoga [76., 1892]
13 büntetés hatásának lehetőségében. Veres fonálként húzódik végig az olasz iskola müveiben a büntetés hatása fölötti való kétségbeesés, a büntetés iránti bizalmatlanság, az igyekezet a büntetés helyébe pótszereket találni. Ezen felfogással szemben, Uraim, állást kell foglalnunk. Hogy büntető-politika lehetséges-e vagy sem, az attól függ, vájjon sikerül-e ezt a felfogást megdönteni. Nem a classicus iskola követőiben látjuk legveszedelmesebb ellenzőinket, sem azokban, kik a fennálló nézetekhez szorosan ragaszkodnak, hanem a radikális naturalistákban, kik nem hisznek az emberek nevelésének lehetőségében. Nem jut eszünkbe, hogy az átöröklés törvényének fontosságát kicsinyeljük. Hogy a nemzők sajátossága a nemzef|kre kihat; hogy a szülők jó és rossz tulajdonságai a gyermekekre áthárúlnak; hogy a szülők testi és szellemi gyengeségei a magzatokban is nyilvánúlnak: ezek oly igazságok, melyeket soha senki komolyan kétségbe nem vont. Igen jól tudjuk, hogy a szülök szellemi és testi gyengeségei a gyermekek számára terhelő örökséget képeznek. Az öröklékeny megterhelés fogalmát előbb ismertük már, semmint Lombroso homo delinquens-ét megírta volt. Ezen megterhelés, melynek következménye a központi idegrendszer ellentállási képességének gyengülése, a szellemi és physikai erők egyensúlyát megzavarja. Bégtől fogva ismerjük ezt saját tapasztalataink folytán, láthatjuk úgy a legmagasabb, mint a legalantasabb néposztályok gyermekeinél; a gazdag arisztokrata, vagy a túlfeszített munkásság következtében kimerült tudós gyermekeinél épúgy, mint a félig kiéhezett kézműves vagy az elzüllött csavargó gyermeikeinél. Azonban, Uraim, mégis tagadjuk a homo delinquens létezését; mégis ki kell kellnünk az ellen, hogy született bűntettesek vannak. Az öröklékeny megterhelés hatását a legkülönbözőbb irányokban nyilvánítja; csupán a csirát, a dispositiót jelenti, mely másként fejlődhetik, mely megszakítható. Öngyilkosságot, tébolyodottságot, betegségeket és idegzavarokat idézhet elő; a benne leledzőt kóbor életű kalandorrá vagy ártatlan különczczé teheti; de eljuttathatja őt a bűntény ösvényére is. Hogy az egyik vagy másik következik-e be, az tisztán a sorstól, azon külső körülményektől és azon társadalmi tényezőktől függ, 147
