Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Liszt Ferencz: A jövő büntetőjoga [76., 1892]
14 melyek közt az illető él és fejlődik. Lombroso hibája tehát szemben Quetelet-vel az, hogy ő és hívei a társadalmi tényezők fontosságát majdnem teljesen számítás kívül hagyják. Lombroso és hívei utalnak ugyan azon büntető-statistikai vizsgálódásokra, melyeket közzétettek, hangsúlyozzák, hogy a büntető-anthropologusok congressusain a büntető-sociologia számára is külön osztály állott fenn, hogy tehát ők a kriminalitás társadalmi tényezőit mindenkor kellő méltatásban részesítették. De ha közelebbről veszszük szemügyre a dolgot, azonnal felismerjük, hogy ezen állítás komolyan nem vehető. A franczia írók ismételten s a legnagyobb határozottsággal emelték ezt ki. S ezen hibának a legkülönfélébb irányokban végzetessé kell válnia. Szóljon egy példa a sok helyett. Lombroso és hívei a nők csekélyebb kriminalitását a férfiakéval szemben vissza szokták vezetni a két nem között fennforgó psych ologiai és physiologiai különbségekre. Emellett elkerüli figyelmüket, hogy azon esetre, ha ez így állana, a különböző országokban a nők kriminalitásának szemben a férfiakéval, körülbelől egyforma százalékot kellene feltüntetnie, holott tényleg a dolog nem így áll. Teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy első sorban a társadalmi tényezők folynak be határozólag, a mennyiben épen a nő kevésbé részes a létért való küzdelemben, mint a férfi. Miként a nő átlagos életkora nagyobb a férfiénál; miként a súlyos psychosisok a férfit sokkal gyakrabban érik, mint a nőt: épúgy sokkal gyakrabban tereltetik a férfi a bűntett ösvényére is. Ott azonban, hol a nő a létért való küzdelemben tevékeny részt vesz, akár gyári munkásnő minőségében, akár úgy, hogy a férfiakkal tudományos szakokban versenyez, a nők kriminalitása emelkedik, — ez oly jelenség, mely a büntető-antbropologiai álláspontról tekintve, megfejthető nem volna. Másik példa: Ferri azt állítja, hogy a kriminalitás menetét közvetlenül, directe meghatározza, befolyásolja a hőmérséklet és a tél a vagyon ellen irányuló vétségek emelkedését, a nyár pedig a személyek, különösen pedig a szemérem ellen irányuló vétségek szaporodását okozza. Ha az utóbbiakat e helyütt mellőzzük, akkor csak világos, hogy ha télen több lopás, különösen több falopás történik, mint nyáron, ennek oka csak közvetve rejlik a hidegség pyh- siologiai befolyásában, közvetlenül pedig a fűtés fokozódott szükséglete és a csekélyebb keresmény idézi elő, tehát itt is 148
