Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Reichard Zsigmond: Az anthropologikus büntetőjogról [72., 1892]

ia

őrültig és a testileg egészséges embertől a veszélyes betegig az átmenet fokozatos. De azért, mihelyt a távolodás az ép észtől vagy az egészséges functionálástól már annyira ment, hogy az illető egyének jellege a különbségeknek egy oly csoportjával bír, hogy az az egészségestől, illetőleg épeszűtől valamely könv- nyebben felismerhető módon megkülönböztethető és valamely önálló egyéni jelleggel bír, akkor az orvosok constatálják azt, a mit kórképnek neveznek és akkor egész helyesen megállapítják, hogy az őrültség vagy betegség bizonyos fokának kórképe fenforog. Éppen így akkor, mikor a normálistól eltérő sajátságok bizonyos mérvben már felhalmozódva fordulnak elő valamely egyénben, úgy, hogy ebben az irányban már egy határozott kórképet felmutatnak, jogunk van, daczára annak, hogy az átmenet csak fokozatos, az abnormis bűnösöknek egy határozott kórképét constatálni.

II.

Áttérek most, t. teljes ülés azon második kitűzött kérdés vizsgálatára, t. i. arra, hogy mi a bűncselekmény. S itt mindenekelőtt megjegyzem, hogy e fogalomnak a klasszikus büntetőjogi iskola is adta többféle meghatározásait, de azon meghatározások csak for- mailagtekinthetők kielégítőknek. Valamely meghatározás ugyanis helyes lehet annyiban, hogy a meghatározni kívánt jelenséget vagy jelenségcsoportot felismerhetőleg megjelöli, azonban lehet, hogy e mellett még sem kielégítő azért, mert nem a leglényegesebb tulajdonságból indúl ki a megjelölésnél. Ilyenek a classicus büntetőjogi iskoja meghaj^másai, melyek bármily pontosak, nem adnak feleletet arra a kérdésre, hogy mi az, a mi valamely cselekvényt büntetendővé tesz, illetve milyen körülmény az, a mi okozza, hogy némely emberi cselekvénynyel szemben a többi emberek büntetési vagya felkel. Az anthropologikus büntetőjog iskolája olyan meghatározást keres, a mely ezen kérdésre adjon feleletet, a melynek kelléke tehát az, hogy a criminologia legalapvetőbb igazságát tartalmazza.

Ferri a következő módon akarja ezt a feladatot megoldani. A büncselekvény, ebből indúl ki ő, támadás a társadalmi rend ellen, a mely támadással szemben a védelem a büntetés. A bűn13