Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)

Reichard Zsigmond: Az anthropologikus büntetőjogról [72., 1892]

и

cselekvény nem egyéb, mint offesa, a büntetés difesa. A felfogás eddig nem különbözik egyéb büntetőjogi iskolák felfogásától, de különbözik annak további kifejlésében. Ferri szerint ugyanis létezik a természetben háromféle reactió, egyik a fizikai, a mely úgy nyilvánul, hogy ha valaki beleüti a fejét egy szilárd tárgyba, akkor a feje fájni fog. Azután létezik egy hiöipgiai re- > actió, a mi annyit tesz, hogy ha valaki túlsókat eszik, akkor elrontja a gyomrát. És létezik végre a socialis reactió. a mi annyit tesz, hogy az, a ki embertársát sérti, ez által felidézi a sértés viszonzását.

Ezen constatálás mindenesetre helyes annyiban, hogy az ember tényleg tapasztalja ezt a háromféle reactiót és hogy a bűntett elleni reactó tényleg olyanforma socialis reactó jellegével bír, mint a hogy azt Ferri feltünteti. De ha kérdezzük, hogy melyek azok az emberi cselekvények, a melyekkel szemben ez a socialis reactió nyilvánul, arra Ferri meghatározása feleletet nem ad. A helyesen feltett kérdés ugyanis következőleg hangzik : Tudjuk, hogy vannak az emberi cselekvények közt olyanok, a melyeket az emberek büntetéssel sújtandóknak találnak. Tudjuk azt is, hogy ezen büntetéssel való sujtásban az embereket bizonyos határozatlan érzelmek és indulatok indítják, nem pedig valamely határozott érvelés vagy deductió. A kérdés most már az, hogy vájjon ha egyenkint vagy összeségben vizsgáljuk azokat a cselekvényeket, a melyek más emberekben a büntetést okozó indulatokat keltik, vájjon fogunk-e találni egyéb olyan jeleket, melyek mindazon cselekvényekben közösek, a melyek az illető indulat okozói, azaz, hogy meg fogjuk-e találni azt, hogy mi a leglényegesebb jel azokban a cselekvényekben, a melyeket büntetendő cselekvényeknek tekintünk.

Ferri meghatározása az ily módon feltett kérdésre feleletet nem képez. О csak mintegy külsőleg objektiv szempontból tekintve határozza meg azt, hogy mi a bűntett és még azt is csak úgy, hogy a meghatározás voltakép oda megy ki, hogy bűntett az, a mi a socialis reactiót (= büntetést) maga után vonja. Ellenben a kérdésnek azt a részét, hogy mi indítja az embereket arra, hogy némely cselekvényekkel szemben a socialis reactiót kifejtsék, a többivel szemben pedig nem, egészen megoldhatatlanul hagyja.

u