Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
4 teivel, de annál kevesebb világosságot derítenek a bányajogtudomány jogászi oldalára. Az egyoldalú konczepczió szűk keretéből nem lépnek ki a hetvenes évek elején megindult törvényelőkészítési munkálatok sem, — de épen azért nem is alkalmasak arra, hogy előbbre vigyék a rendszeres bányajogi kodifikáczió ügyét akár csak egy lépéssel is. Azonban rövid idő óta e téren is észlelhetők a kedvező fordulat előjelei. Az igazságügyi kormány — legújabban — felismerte, hogy a bányajog kodifikálására vonatkozó törvénytervezetek a jogászi szempont figyelmen kívül hagyásával készültek s ez okból intézkedett, hogy oly munkálatnak jusson birtokába, a melyben a fősúly a bányajogi törvényalkotás jogászi oldalára legyen fektetve, a mely munkálat rendszeresen kifejtse a bányajog tudományos megalapításánál és törvényhozási szabályozásánál irányadó elvi szempontokat, s teljes képét nyújtsa amaz eszme- áramlatnak, mely mellettünk — úgy szólván — észrevétlenül surrant el, de a mely a külföldi bányajogi tudományban és törvényhozásban fényes eredményt képes felmutatni. Az igazságügyi kormány törekvése arra irányul, hogy a bányajog kiemeltessék eddigi inferioritásából és oly magaslatra helyeztessék, mely a bányajogot, mint az általános jogrendszer egyik nevezetes ágát méltán megilleti. S én nem kételkedem, hogy — a jogászközönség közreműködésével — ez a törekvés sikerre fog vezetni. A czéltudatos törvényhozási tevékenység bizonyára nagyobb lendületet fog adni a bányajog tudományos művelésének, a mely — ellentétben más országok virágzó bányajogi irodalmával — ma nálunk számbavehető eredménynyel nem dicsekedhetik. A törvényhozási tárgyalások a diszkusszió felszínére fogják hozni a köz- és magánjog velejéig ható elvi kérdések egész sorát, s ezzel meg lesz törve a közöny, mely a bányajog kultiválásától idegenkedő szakköröket és a jogképzés terén eddig passzív szerepre kárhoztatott társadalmat mostanáig lekötve tartotta. A magyar törvényhozási szellem emanácziója fel fogja éleszteni az eszmék küzdelmét, melyet az idegen jogalkotások fel nem idézhettek. 6+
