Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Lányi Bertalan: A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal [64., 1891]
És mert általánosan tudva van, hogy a magyar jogászegylet készségesen felkarol minden oly kísérletet, mely arra van irányozva, hogy a jogtudomány bármely ágában a haladás útját egyengesse; ugyanazért azt hiszem, nem vállalkozom meddő munkára, midőn a bányajog alapelvének, a bányajogi törvény- hozás kiindulási pontjának megvilágítása végett arról az általános érdekű kérdésről kívánok röviden értekezni: miként egyeztethető össze a bányamívelési szabadság a földtulajdonost megillető jogi uralom kizárólagosságával? A bányamívelési jog önállósága szemben a földtulajdonnal. (IRODALOM. Schneider: Lehrbuch des Bergrechtes §. Ill—VII. Gränzenstein : Das allgemeine österreichische Berggesetz 79—85. 1. Hint/enau: Handbuch der Bergrechtskunde 186., 206. és köv. 1. 182 — 190. §. 492— 494. 1. Wenzel: Handbuch des alig. österr. Bergrechtes 40. és köv. 1. 175—204. 1. Wenzel: A magyar és erdélyi bányajog rendszere 24—72.1., továbbá 39—42. §§. Oppenhof: Das alig. Berggesetz für die Preussischen Staaten 3., 6. és köv, 1. 24. 1. Klostermann: Lehrbuch des preussischen Bergrechtes 11. és köv.. 40. és köv. 1. Achenbach: Das französische Bergrecht und die Fortbildung desselben durch das preussische alig. Berggesetz 11., 22., 45. és köv. 89., 125—147. 1. Fooz: Points fondamentaux de la legislation des mines 15—22. 1. Rai/mond W. Rossiter: Abriss der Geschichte des Bergrechts (Brassert: Zeitschrift für Bergrecht 1887. évf. 48. és köv. 1.) — Az 1810. évi franczta bányatörvény keletkezésének történetére nézve Locré: Legislation sur les mines et sur les expropriations cause d’utilité publique. — Rotteck és Walchner: Bergbau, Bergwerk, Bergwesen, Bergrecht, Bergregal stb. (Rotteck és Welcker: Staatslexikon II. köt. 527—536. 1. Arndt: Entwurf eines deutschen Berggesetzes nebst Begründung 106. és 118. 1.) Matlekovits: Nemzetgazdaságtan 326. és köv. 1. A törvényhozás kétféle módon rendezheti a bányászat viszonyát a földtulajdonhoz. Vagy azt az álláspontot foglalhatja el: hogy a föld belsejében található ásványok szükségszerűen a föld felületének tartozékát képezik, s mint ilyenek a földtulajdonos kizárólagos rendelkezése alá esnek; avagy azt a felfogást emelheti érvényre : hogy bizonyos ásványnemekre a föld tulajdonosának jogi uralma ki nem terjed, minek folytán ezek az ásványok oly jogviszonyok középpontjává válnak, melyeknek keletkezési forrása nem 65 5