Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
A tisztelt teljes-ülés becses türelmét csak rövid időre óhajtom még igénybe venni. Ha az elsorolt eb i szempontokat irányadókul fogadnók a köz- igazgatási bírói vyy constrüálásánál, nem vonhatnánk sem a fegyelmi, sem a rendőri kihágási ügyeket a közigazgatási bíróságok hatáskörébe, úgy a fegyelmi, mint a rendőri bíráskodás mivolta, lényege egészen más mint a közigazgatási bíráskodásé. A fegyelmi vétség vegyük azt akár a hivatali állás méltóságának megsértése vágj* veszélyeztetéseül, akár a hivatali kötelességek cselekvés, mulasztás, folytonos jellegű magatartás általi megszegésének, mindenesetre a büntető jog, büntető hatalom alá tartozik. A felett azután íolyhatik vita, hogy ezen büntetőhatalom gyakorlata a jogszabályok által olyképen meghatározandó-e, mint a közönséges bűncselekményeknél, avagy a szolgálat érdekei szerint kell azt több kisebb mérvben discretiona- riusan kezelni. Újabban mindinkább valóságos jogügyekként kezdik a fegyelmi vétségeket tekinteni, melyek bírói eljárást igényelnek, de a conservativ-bureaucratikus iskola nézete is erősen tartja még magát, miszerint a közigazgatási felsőséget fegyelmi hatalmától megfosztani vág}- annak alkalmazásában egy független bíróság ellenőrzése alá helyezni, annyit tenne, mint kivenni kezéből a közigazgatás belső rendje fenntartásában nélkülözhettél! eszközt. Hazai viszonyainkat tekintve, csak azt bátorkodom megjegyezni, hogy a hivatali állás viszonyainak általánosan érvényes és kimerítő törvényi szabályozása előtt, legalább is időelőtti volna oly kivánalom, hogy a fegyelmi bíráskodást a közigazgatási törvényszékeknek engedjük át. Érdekes az 1883-iki porosz illetékességi törvény azon álláspontja, mely szerint az önkormányzati, (közvetett állami) tisztviselők, nevezetesen a városi és falusi községek elöljárói, az Amtsvorsteher, a járási communalis hivatalnokok, a tartományi község tisztviselői, a járási, kerületi tartományi választmányok, tartományi tanács, továbbá a speciális igazgatási commssíók tagjai felett súlyosabb esetekben a közigazgatási bíróságok gyakorolják a fegyelmi bíráskodást. A közvetett állami hivatalnokokra még a közigazgatási főtörvényszék fegyelmi bíráskodását sem tartották elfogadhatónak. 2íj
