Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
28 május 30-iki törvények értelmében bizonyos adó- és illetékkötelezettség iránt hozott határozatok rendes bíróságok elé vihetők. IX. Nagyfontosságú azon kérdés, vájjon mely stádiumán a közigazgatási eljárásnak nyissuk meg a közigazgatási birói utat a felek előtt; mikor tekintsük befejezettnek a közigazgatás hatósága által okozott jogsérelmet. Terem nem engedi, hogy egyenkint foglalkozzam azon elágazó nézetekkel, melyek ez iránt a tudományban felmerültek, s azon különféle szabályokkal, melyeket a törvényhozások elfogadtak. Megjegyzem, hogy e kérdésben már befolyást kell engedni a közigazgatási birói szervezet módjának is. Egyetlen központi, negativ hatáskörű közigazgatási főtörvényszék mellett pl. alig volna kivihető oly szabály, a minőt a magam részéről kívánatosnak, helyesnek gondolok többes fokozatú közigazgatási bíráskodás mellett, s melyet elvileg is védelmezhetni, t. i. hogy már az elsőfokúkig hozott jog sérelmes közigazgatási intézkedés vagy határozat, kötelező- leg közigazgatási perútra vitessék, záros határidő alatt. A mint egyszer közhatóság decretálta a sérelmet, a közigazgatási per czíme megvan. A sértett jog ne jelenjék meg többé panasz alakjában, kegyelmi úton, a sértett ne experimentáljon a felsőbb közigazgatási hatóság előtt, azért mivel esetleg ez is orvoso- landja sérelmét; a contentiosus ügyek már a másodfokban szükségkép elváljanak a discretionariusoktól. Gyakorlatias ezen kívánalom, mert elkerülhetővé teszi az eljárás hosszadalmasságát, a nélkül, hogy az alaposság rovására volna. Egyszerű és világos szabály, mely mellett el lesznek kerülve az ügymenetben minden küszálások, a minőkkel találkoznánk akkor, ha a felekre bíznánk a panasz vagy birói út választását, vagy ha kötelezővé tennénk több közigazgatási forum határozatának bevárását. Igaz, hogy az ajánlott szabály mellett nagyobb leend a közigazgatási bíróságok ügyforgalma, az utóbbi mellett azonban a felsőbb közigazgatási hatóságok munkája lesz sokkal nagyobb mérvben több, mint a minőben csökken a közigazgatási bíróságok teendője. Nem szükséges említenem, hogy a panasz és birói út cumu- lativ használata a jogszerűség kérdésében megengedhettem valamint az is, hogy a közigazgatási perútról a fél közigazgatási útra térhessen vissza. 2.H
