Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
25 intézkedéssel; semmi jogvédelmi érdek nem követel többet. Azt hiszem, e kívánalom a mellett, hogy elméletileg indokolt, a gyakorlatiasság által is nagyon támogatva lesz. Jó részében az eseteknek elenyészik a jogvita a közhatalom beleszólása által, hiszen e hatalom mellett a jogismerés vélelme harczol; ott, hol ez nem következik be, a vita változtatja alanyait, sértő féllé a hatóság válik azokra nézve, kik intézkedéseivel meg nem elégesznek, az egyes, kinek a hatóság igazat adott, ezentúl sértő magatartásában közhatalmi tekintély által fedezve van. A közigazgatási bíróság ilyen szabályozás mellett, mindig hatósági eldöntésre többé-kevésbbé kidolgozottságban, előkészí- tetten kapja az ügyet, a ténykérdések valamennyire már íixi- rozva lesznek, kivált ha törvényhozásunk arra is ki fogja terjeszteni figyelmét, hogy a közigazgatási hatóság a később contentiosusakká tehető ügyek intézésében, az alaposságot biztosító bizonyos formákat legyen köteles követni. Különben ez már az eljárás kérdéséhez tartozik, valamint annak felemlítése is, hogy a közigazgatási perben, hol az alperes szerepe a közhatóságnak jut, a kereset azon magánfél ellen is intézettnek tekinthető, sőt tekintendő, ki a közhatósági decisio alapján valamely — állítólag — jogtalan előnyt élvez; ennek módot kell adni arra, hogy a hatósági álláspont igazolása végett quasi perbe avatkozhassék; valamint jogosítani kell a bíróságot is, hogy az ügyállás tisztázása végett azt perbe hívhassa. A köz- igazgatási pernél az inquisitorius jellegnek előtérbe kell lépnie, törekedni kell annak menetét úgy rendezni, hogy az egyszer vitássá lett közjogi viszony lehetőleg minden érdekeltre kiterjeszkedő érvénynyel elbíráltassák. УП. Azon elv, miszerint a közigazgatási per létesülési kellékét képezi a jogsértő hatósági intézkedés, egy magától értetődő általános szabályt nyújt az alsó fokú közigazgatási bírói illetékesség tekintetében; ez az lesz, hogy a vitás ügy azon köz- igazgatási bíróságot illeti, melynek területén a sérelmes határozatot hozott közhatóság székel. Ki lesz zárva az is, hogy a köz- igazgatási bíróságok közigazgatási határozatokat hozhassanak, miként pl. Poroszországban, hol a Kreis és Bezirksausschuss, mint közigazgatási bíróságok, közigazgatási peres eljárás szerint eljárva, számos esetben tisztán közigazgatási intézkedésekre 25
