Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
vannak hivatva, így pl. biztosítási vállalatok, kivándorlási ügynökségek, alkuszok concessiojának elvonása, bábáknak gyakorlattól való eltiltása stb. iránt a helyi rendőrhatóság fellépésére határoznak. Lehet dicséretes törekvés ily jogfosztással járó rendőrhatósági actusoknál minden garantiáját megadni az igazságos eljárásnak; de sokkal természetesebb, ha az illető rendőr- hatóság önállóan, saját hatáskörében határoz és határozata ellen van mód a közigazgatási bíróság előtt orvoslást keresni; ki lehetne mondani azt is, hogy rendszerint birtokon belül lesz ilyennek helye. Ezzel összefüggésben hangsúlyoznunk kell, hogy a közhatóság állásának teljes félreismerése volna, ha azt működésében közigazgatási bírósági felhatalmazás kikérésére kény- szerítenénk. A birtokon kívüli felperesség méltatlan is a közhatósághoz, mert felsőségi jellegétől való megfosztása annak, valósággal alárendelése a közigazgatási bíróság hatalmának. Ha Poroszországban annak abnormitása nem tűnik föl, vagy a gyakorlatban nem jár inconvenientiákkal, oka abban van, hogy a Kreis és Bezirksausschuss mind szervezetük, mind hatáskörük szerint jelentékeny részben az activ közigazgatásnak is hatóságai. VHL A közigazgatási bíráskodás hatáskörének első szabályozásánál senki sem kívánhat oly tökéletes művet, mely az elméletnek szigorú követelményeit mindenben kielégítse. A külföld példája igazolja, hogy ez intézmény tökéletesítése felé legjobban vezethet majdan a gyakorlati eredmény. Nekünk a nehézségek csökkentése végett mélyen menő s e jogérdekből nem okvetlen, nem égetőn szükséges átalakításoktól lehetőleg tartózkodnunk kell. Ez a politikai szempont diktáljon egy tételt, t. i. azt, hogy a közigazgatási bírósági ügykör ne szolgáljon a rendes polgári és büntető bíróságok mai ügykörének rovására; vegyük azokat tisztán a közigazgatás hatóságaitól. Ausztria az 1875 okt. 22-iki törvényben ilyen álláspontot fogadott el, ily értelemben tett kivételt az általános hatásköri szabály alól. Készséggel elismerem, hogy midőn külön közigazgatási bírósági szervezetet alkotunk, az elvi következetesség azt kívánná, hogy minden közigazgatási jogügyet azokhoz utaljunk; elismerem azt is, hogy szemünkre vethetik, hogy ellentétbe jövünk önmagunkkal, midőn a közigazgatási jogügyek azon részét, melyek ma eléjük tartoznak, meghagyjuk a rendes bíróságoknál, azt 26 •26
