Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)

Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]

и

akár mulasztás által sérelmet okozhatnak. Avult álláspont az, a mely minden nyilvánjogot államjognak, az állam szervezetét és működését szabályozónak tekint.

Gneist а XII. német jogászgyülésen mondott beszédében (Über die Natur der Verwaltungsgerichtsbarkeit) elég világosan rámutatott ezen tévedésre, és a közigazgatási birósági útra tartozókul jelölte meg az egyesek között nyilvánjogi alapon álló viszonyaikból keletkező vitákat. A porosz ((Zuständigkeitsgesetz» 1883-ból magáévá is teszi ezen felfogást, midőn ezt mondja: «Der Entscheidung in Verwaltungsstreitverfahren unterliegen dergleichen Streitigkeiten zwischen Betheiligten über ihre in dem öffentlichen Rechte begründete Individualrechte und Verpflichtungen. )) (Parteistreitigkeiten.)

Kérdés, kövessük-e a közigazgatási birói hatáskör szabályozásánál ezen eljárást, átengedjük-e közvetlenül a magánosok, testületek nyilvánjogi vitáit a közigazgatási bíróság eldöntésének, vagy pedig mindenkor helyet engedjünk arra, hogy előbb a köz- igazgatási hatóság eszközölje, a közjogi rend fenntartása végett a vitatkozók ügyének elintézését. Véleményem az utóbbi volna. Legyen a per a közigazgatási bíróság előtt ne csak nyilvánjogi tárgyú per, hanem legyen közigazgatási per, a hol tehát az lesz a kérdés, a közhatósági tény jogszerü-e? A közhatóság mint minden nyilvánjogi rend fenntartásának az ahhoz mindenkor közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó közérdeknek hivatott őre, beleszólást kell hogy nyerjen az egyesek nyilvánjog feletti vitájába akár hivatalból, akár azok valamelyikének kérelmére. Idevonatkozó functioja még szorosan végrehajtó hatalmi, jobban mondva közigazgatási functio; melynél nem a felek vitájának eldöntése, hanem a törvény végrehajtása a tulajdonképeni czél, s amaz csak egy eredmény. A közigazgatás ezen működése még nem önbíráskodás, még ő nem nyilvánította felsőségi akaratát, még ő jogot nem sértett. Az u. n. ((Parteistreitigkeiten» közvetlen átengedése a közigazgatási bíróságoknak, a közigazgatásnak szorosan saját terrénumán való visszaszorítását jelentené. A közigazgatás terén a jogrend megvalósítása első sorban a végrehajtó hatalmat illeti, a jogalkalmazás, bíráskodás által, külön független szervezettel csak akkor lesz szükséges, midőn amaz arra való képtelenségének világos jelét adta, jogellenes:

24