Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
23 valóban nehéz volna két kategóriára elkülöníteni a közjogokat, ha csak azt el nem fogadnánk, hogy a törvényhozó hatalomban való részvételre irányuló jogok politikaiak, minden mások köz- igazgatásiak. A most mondottakból folyólag indokolatlan az is, hogy a közigazgatásnak egyes köreiben specialis közigazgatási bíróságok által valósítsuk meg a jogi controllt. Felesleges eomplicatiója lenne ez a közigazgatási bírósági szervezetnek; mert ámbár a közigazgatási bíráskodás nagy terén, a szakok szerinti munka- megosztás mindenesetre épúgy szükséges leend, miként a polgári bíróságoknál, ezen szempont ugyanazon bírósági szervezeten belül is érvényesíthető leszen. Ezért nem tartom utánzásra méltónak Francziaországot, hol egyes ügyágakban külön szervezett közigatási bíróságok működnek; Conseil de revision, Cour des comptes etc., vagy Poroszország azon újabb tervezetét, mely az állami pénzügyigazgatás jogi controllját specialis pénzügyi bíróságra akarja bízni. Megjegyzem, bőgj’ az ilyen specialisálás mögött hajlandó vagyokarendes közigazgatási bíróság szigora alóli kibúvást sejteni. VI. Meglehetősen közkeletű azon téves felfogás, mintha a nyilván-jogokat csak a közigazgatási hatóságok sérthetnék meg. Ezen nézeten van számosak között tisztelt tagtársunk, Gruber Lajos is a közigazgatási bíráskodásról írott jeles munkájában, mondván: «csak abban különbözik a jog ezen két fő cate- goriája — t, i. magán- és közjog — bog}’ míg a magánjogok mindenki által kivétel nélkül sérthetők, addig a nyilvánjogok csak az administrativ hatóságok részéről való sérthetéseknek vannak kizárólag kitéve.» (77. lap). E szerint egy közjogi vita, közjogi per mindenkor — már fogalmilag — is közhatósági ténykedést feltételezne. Ezen felfogás szerint minden közjog érvényesülésének feltétele a végrehajtó hatalom szerveinek megfelelő tevékenységét kívánná. Pedig ha végig tekintünk a nyil- vánjogi szabályokat tartalmazó törvények során, látni fogjuk, hogy azok igen nagy számban állapítanak meg jogokat és jogi kötelezettségeket egyesek között, egyesek és társulatok, kiilöm- böző nyilvánjogi alapon álló testületek között. Nyilvánjogi viszonyok létesülnek hatósági intézkedés közrehatása nélkül is, a melyekben a jogosított és kötelezett személyek akár cselekvőleg, 23
