Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
16 •az általános szabályt, magyarázatot, utasítást tartalmazó rendelkezés, sem pedig a közegnek az intézkedés végrehajtására vonatkozó puszta kiviteli functiója ne szolgálhasson alapul a közigazgatási perre. Az általános rendelet habár ellentétes is a fennálló jogrenddel, még nem sért alanyi jogot. A rendelet és törvény közötti harmonia helyreállítására szól a parlamenti miniszter jogi felelőssége ; ez elég akkor is, ha az általános rendelet nem egyenesen tőle, de rendeleti hatalommal hiró más hatóságtól származott; a közigazgatási per czélja csak az intézkedés (Verfügung) és törvény (jog) összhangját biztosítani. A kiviteli közeg functiója, még ha jogsértő intézkedést valósít is, nem egy újabb, nem egy másodlagos jogsérelem. Természetesen ez csak akkor áll, ha a kivitel a jogszerű módon és eszközökkel történik, mert ott, hol a végrehajtó szerv a kivitel végett rendelkezésére adott törvényes hatalmat túllépte, egy újabb alanyi jogsérelem támadhat. II. Elvül szolgálhatna az enumerationál, hogy a közigazgatási bírói ellenőrzés bármely jogalkotó tényezőtől eredett, tehát a törvényes úgy mint szokási, szabályrendeleti jog sérelmeire egyaránt kiterjedjen, egyenlően becsesek lehetnek azon érdekek, melyeket a generalis vagy particularis jogok védnek, mindenik jog a maga körében egykép feltétlen érvényű, egykép kötelező a közhatóságokra is. Egyik vagy másik nemét a tárgyi jognak, illetőleg azon nyugvó jogosítványoknak kizárni a köz- igazgatási bírói útról, majdnem annyit jelentene, mint megszüntetni a forrását képező tényező jogalkotó erejét. III. Egészen helyes és talán részben a mi viszonyaink között magától értetődő azon irányelv, melyet az osztrák köz- igazgatási bírósági törvény nyíltan kifejezett, hogy a közigazgatási perút egykép nyitva áll úgy az országos, tehát közvetlen állami, mint a tartományi, kerületi, községi, tehát helyi önkormányzati hatóságok intézkedései ellen. Egyébiránt az 1882-iki magyar jogászgyűlés is ily értelmű megállapodást fejezett ki. Szükségtelen annak bizonyítása, hogy a sajátképeni autono- mikus igazgatás körében semmivel sincs jobban biztosítva a jogszerűség, mint az állami ügyintézésben. Különben is nálunk legalább még ma fennálló önkormányzati rendszerünknél fogva az önkormányzat szerveit elvonni a közigazgatási bírói ellen16
