Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 7. kötet (62-71. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 7. (Budapest, 1892)
Kmety Károly: A közigazgatási bíróságok hatáskörének szabályozásáról [62., 1891]
17 őrzés alól, annyit tenne, mint a helyi államigazgatás túlnyomó részét megfosztani ettől, mert tudjuk, hogy ezen helyi állam- igazgatást -— hogy törvényes nomen datur óinkkal éljek — átruházott hatáskörben főleg az önkormányzat tisztviselői végzik. A vármegyei reform-törvényjavaslat sem viszi ridegen keresztül az állami és önkormányzati igazgatási hatáskörök szervezeti különválasztását, így pl. a vármegyei önkormányzat egyik bizottságát, a közigazgatási bizottságot úgy autonomikus ügyekre, mint a helyi államigazgatási ügykörre fenn kívánja tartani. (229. §.) E bizottság egy osztálya magát a közigazgatási bíráskodást is, mely pedig világosan nem autonomikus természetű functio, első fokon gyakorolni fogja. Fontosabb, de kétségesebb is azon kívánalom megvalósítása, hogy az állam központi igazgatási hatóságainak, tehát főleg a minisztereknek intézkedései és határozatai a közigazgatási birói ügykörből ki ne maradjanak. A későbbiekből ki fog tűnni, hogy itt a miniszterektől származó intézkedéseket és általuk első és természetesen végső fokon hozott határozatokat értem. Bármennyire deconcentráltassék a miniszterek mai köz- igazgatási hatósága — talán majd a főispánokra — egy jelentékeny részt szükségképen náluk kell hagyni, így többek között a törvényhatóságok feletti felügyeletből folyó teendők jórészét. A miniszter tekintélyét és erélyét sokan féltik a közigazgatási bíróság beavatkozásától, legalább benne akarják megmenteni a kormányzatnak látszólagos souverainitását; azt mondják, hogy a miniszterre, mint a folyó közigazgatás hatóságára is kiterjed a parlamenti jogi felelősség, a mely pótolja a közigazgatásjogi külön felelősséget. Hivatkoznak Poroszországra, hol kereset a miniszteri intézkedések ellen nem engedtetett a köz- igazgatási főtörvényszék előtt sem. Azt hiszem, sem e példa, sem árveik ereje nem igazolhatná követelményüket. Ausztria nem csak nem vette ki a minisztert a közigazgatási semmitőszék ellenőrzése alól, de sőt azon rendelkezésnél fogva, hogy ott az ügy a panasz-forumok kimerítésével vihető közigazgatási perre, a közigazgatási birói hatalom legtöbbször közvetlen a miniszter ellen érvényesül. Francziaország tovább ment. Az államtanácsról alkotott 1872-iki törvény nem csak a miniszter, hanem a miniszter2 17
