Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
24 benyújtott felvétel mellőzésével hivatalos leltár készíttessék, lia kiderül, hogy az örökös leltára nincsen híven felvéve, s a bíróság meggyőződik, hogy czéljnk nem puszta zaklatás. Kérhetnek továbbá, úgy mint a csődeljárásnál, pótleltározást is, ha a leltár bemutatása után fedeznek fel oly vagyont, mely abban nincs felsorolva. A magánleltár hitelessége az örökös esküjével erősítendő meg. Letételét minden érdekelt fél kérheti; ha az örökös le nem teszi, úgy tekintendő, mintha leltárt nem nyújtott volna be, a mi az alább javasolandó következőiéuynyel jár. A leltár benyújtásának határidejét nem lehet az örökhagyó halála napjától számítani, mert hiszen meglehet, hogy az örökös az öröklés megnyíltáról tudomással sem bír; nem lehet kívánni, hogy a hagyatékot kimutassa, midőn még nem nyilatkozott, vájjon elfogadja-e az örökséget és ezzel elvállalja-e a terhekért való korlátolt szavatosságot? Czélszerű tehát a határidőt az örökség nyílt vagy hallgatag elfogadásától számítani, s ez állhat 3 hónapban, mely az örökös kérelmére 6 hónapig terjeszthető. A leltár bemutatásának kötelezettségére az örökös a halálesetet felvevő közeg által szóval, s lia távol lenne, Írásban figyelmeztetendő, s a mulasztás következménye hangsúlyozandó. Miben álljon e következmény? Felfogásunk szerint az örököst a mulasztás miatt nem lehet korlátlan felelősségre kötelezni. Ez felélesztené azon álláspontot, hogy a korlátolt szavatosság kedvezmény, melyet a leltár készítése által kell elnyerni, s nem jogintézmény, mely a modern népek jogi meggyőződésén alapul. A leltár szükségét czélszerűségi okok támogatják, melyek a felelősség mérvétől függetlenek. De a mulasztásért avval sem lehet sújtani az örököst, hogy eltiltjuk a hagyatéki tárgyakkal való rendelkezéstől és azok elidegenítésétől : mert a tilalom megtartását, tekintettel arra, hogy az örökös a hagyatékot bírói beavatkozás nélkül veheti birtokba, nem biztosíthatjuk kellő sanctióval, annak áthágását pedig épen a leltár hiánya miatt, nehezen fogjuk bizonyíthatni. Azonban oly örökös, a ki leltárt nem készít, nem is érdemel annyi személyes bizalmat, hogy az érdekelt felek kielégítésük egyedüli alapját, a hagyatékot, kezei közt hagyják. Ha bírja az örökséget, s a kitűzött határidő alatt, a törvény parancsa s kii90
