Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]

8

tása alapján válik örökössé, hanem e kinyilvánítás hiánya folytán tekintetik örökösnek.

Az osztrák polgári törvénykönyv örökjoga a római jog és a régi német jog sajátságos vegyülékét képezi. Amannak nyomait látjuk a leltári kedvezményben s az örökség-elfogadási rendszerben; a biró túlnyomó szerepe pedig az utóbbira emlékeztet, melynek értelmében — Dernburg szerint — a bírónak a hagyatékra örökös hiányában igénye lévén, az örökséget, ha az örökös ismeretlen volt, birtokba vette s csak annak adta ki, a ki bizonyos idő alatt magát mint örökös igazolta.

A törvénykönyv örökjogának jellemző ismérve a kötelező bírói beavatkozás, az örökös a hagyatékot mintegy a biró kezéből veszi át. Az osztrák jog azon tételt: «hereditas non intelligi- tur nisi deducto шге alieno» helytelenül úgy értelmezi, bogy a hagyatékra első sorban a hitelezőknek s a hagyományosoknak van joga, az örökös pedig csak a terhek levonása után fenmaradó tiszta hagyatékot kapja.

Az örökös az örökség elfogadásakor nyilatkozni tartozik, vájjon ezt feltétlenül vágj7 a leltári kedvezmény fentartásával teszi-e ? — utóbbi esetben a hagyaték költségére a bíróság veszi fel a leltárt (799., 800—802. §§.) Az örökös a hagyatékot kezelheti és használhatja; ő hívja össze a hitelezőket oly hatálylyal, hogy a kellő időben nem jelentkezők, az időközben netán kimerített hagyatékból kielégítést nem igényelhetnek. Ha az örökös a hagyatéki hitelezőket nem hívja össze, vagy7 ha egyeseket a többiekre való figyelem nélkül kielégít, ez utóbbiaknak a leltári kedvezmény daczára személyesen felelős azon összeggel, melyet törvényszerű kielégítés esetén kaptak volna (810., 818—815. §§.); tartozik továbbá a végrendelet vagy törvény szerint őt terhelő kötelezettségeket teljesíteni vagy a teljesítést biztosítani, s ezt a bíróság előtt kimutatni, mert a hagyaték beszavatolását csak ezen föltétel alatt nyeri el (819. §.).

Ha az örökhagyó hitelezői a hagyatéknak az örökös vagyonával való összevegyülése által igényeiket veszélyeztetve látják, a hagyaték beszavatolása előtt vagyonelkülönzést kérhetnek. E joggal a hagyományozok és a szükségörökösök is bírnak. Ya- gyonelkülönzés esetén az örökös, habár a leltári kedvezményt igénybe nem is vette, a személyes felelősségtől mentesül (812. §.).

74