Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Kern Tivadar: Az örökös felelőssége a hagyatéki terhekért [52., 1890]
9 E rendszer hatályosan védi mind az örököst, mind a többi érdekelteket, a gyakorlatban azonban fölötte hátrányosnak bizonyult. A kötelező birói beavatkozás, melynek még akkor is helye van, ha sem a hagyaték biztosításának, sem vitás igények elintézésének szüksége nem forog fen, az eljárást annyira megdrágítja ; az örökös iránt gyakorolt gyámkodás pedig őt a hagyaték kellő használata és értékesítésében annyira akadályozza, hogy igen számos esetben a hagyaték, tisztán a törvény bénító intézkedéseinek hatása folytán, tetemesen megapad. E hiányokat az ötvenes években, az osztr. polg. törvénykönyv uralma alatt nálunk is oly súlyosan érezték, hogy habár az Országbírói Értekezleten az alválasztmány, az osztrák törvénynek az örökösödés minden nemeire rendelt szabályait ideiglenesen fentartandónak vélte, a hagyatéki eljárás megtartását senki sem javasolta. A szász polg. törvénykönyv német-jogi alapon áll: az örökös a hagyatéki terhekért csak az örökség erejéig felelős akkor is, ha leltárt nem készít. Leltár felvétele azonban azon előnnyel jár, hogy az örökös, azon feltevés mellett, hogy a hagyaték a hitelezők követelését fedezi vagy hogy az elégtelenségtől nem kell tartani, feljogosítja az örököst, miszerint a záloggal nem biztosított hitelezőket sorrendre való tekintet nélkül kielégíthesse. A leltárt az örökhagyó halálától számított egy év alatt kell elkészíteni (2328., 2331. §§.); ugyancsak egy év alatt a hagyatéki hitelezők, a hagyományosok és a várományosok vagyonel- különzést kérhetnek, ha a hagyaték összevegyíilése az örökös vagyonával igényeikre nézve hátrányos (2333., 2342. §§.). Azon kifogás, melyet a code civil-nél emeltünk ki, t. i. az örökhagyó halálától számított határidők, ezen törvényre is alkalmazandó. Hozzájárúl az egy évi tartam hosszúsága, mely alatt az örökös az érdekelteket tetemesen károsíthatja. Másrészről az örökös, bár leltárt készít, a hagyaték elégtelensége esetén személyesen felelős a terhekért, ha az örökséget nem a csődtör- vényszerü módon osztja fel. Hiányzik tehát a korlátolt felelősség elvének következetes érvényesítése. Felemlítjük még a zürichi codexet, mely az örököst, ha elfogadta az örökséget, feltétlen-szavatosságra kötelezi az örökhagyó adósságaiért. A leltár itt csak arra szolgál, hogy az örökös tájékozást nyerjen a hagyaték állásáról. A törvényes határidő 75
