Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Gruber Lajos: A feltételes elítélés [59., 1891]

I г. mert Zucker prágai tanár legújabb közlése szerint1 Belgiumban 19 bó alatt eddigelé 284,279 eset közűi csak 13,195 esetben al­kalmazták a büntetés feltételes elengedését.------­Dr. Baumgarten ur azt is mondja, hogy mi tactikát haszná­lunk, midőn a jogász közönség figyelmét azon csekély jelentő­ségű büntetendő cselekményekre irányozzuk, melyek formális büntetésnél egyebet nem érdemelnek. Reichard Zsigmond ba­rátom és t. collegám kitűnő értekezésében igen helyesen jelle­mezte az angol törvények concepti óját. a melyek szószerint a következőket tartalmazzák. Az 1879-dik évi Summary Juris­diction Act (42 & 43 Yict. chap. 49.) 16-dik sectiója szerint azon esetben, «midőn a vádbeli cselekmény oly jelentéktelen természetű, bogy nem tanácsos akárminő büntetést, гачу névleges büntetés­nél egyebet kiszabni»,1 2 3 a biró vagy a vétkesség megállapítása nél­kül félreteheti a panaszt és ha helyén levőnek tartja, arra köte­lezheti a terheltet, hogy a bíró belátása szerint 40 shillingig terjedhető kártérítést és perköltséget, vagy ezek egyikét fizesse, vagy pedig a vétkesség megállapítása mellett a biró biztosíték mellett feltételesen szabadulni engedi terheltet jótállás mellett vagy a nélkül, arra nézve, bogy idézésre az ítélet kiszabása vé­gett meg fog jelenni, vagy hogy jó magaviseletű lesz es a biró a terheltet szabadon ereszti a fentebb említett feltételek mellett. Az 1887-iki Probation of First Offenders Act (50 & 51 Viet. chap. 25. — An Act to permit the conditional Belease of First Offenders in certain cases (8th August, 1887. ) pedig szin­tén határozottan kimondja, hogy a feltételes elítélést akkor al­kalmazhatja a biró, «a midőn azt alkalmasnak találja tekintettel a (megelőzőleg még soha el nem ítélt) tettes fiatalságára, ennek jellemére és előéletére, a büntetendő cselekmény jelentéktelen ter­mészetere, 8 vagy akárminő enyhítő körülményekre, a melyek között a vád beli cselekmény el lett követve«. 1 «Qerichtssaal» XLIV. köt. 1—1-, füzet, 81. 1. 2 « ............tlie offence was in the particular case of so trifling a nature that it is inexpedient to inflict any punishment, or any other than a nominat punishment . . . .» 3 «... . if it appears to the court before whom he is so convic­ted that, regard being had to the .... trivial nature of the offence, .... the court may .... direct that he be released on his entering into a Ш

Next

/
Oldalképek
Tartalom