Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Gruber Lajos: A feltételes elítélés [59., 1891]
16 Tehát nem Beichard t. tagtárs úr volt az, a ki arról szólT hogy a feltételes elítélés jelentéktelen természetű esetekben alkalmaztassák, a midőn felesleges névleges büntetésnél egyebet kiszabni, hanem ezek oly szószerint és híven idézett kifejezések, a melyeket maguk az angol törvények tartalmaznak. Itt tehát Baumgarten t. tagtárs úr calculusába egy hamis tétel csúszott be és az ebből folyó érvelése hézagos. De az első törvényszegés és annak első bírói megállapítása között Baumgarten úr szerint óriási különbség van. Ugyanazért hibáztatja azon eljárásunkat, hogy az első bűnözés kedvezményét a büntetlen előéletüekre kiterjesztjük. Ezen tétel népszerűén kifejezve annyit jelent, hogy mindenki, kinek bűnösségét a bíróság perrendszerüleg első ízben igazolja, korábban bizonyára már el lett volna ítélendő, vagyis a vélelem a mellett szól, hogy minden első elítélést biróilag még ki nem derített bűnözések előzhetik meg. Ezen meg nem engedett észjárás emlékeztet azon ausztriai közvádlóra, ki a pessi- mismus szélsőségére jutva üldözési extasisában azt mondta: «minden ember tulajdonképen a criminalisba való, és ha valaki még szabad lábon van. akkor ezt csak tiszta véletlennek köszönheti».* (Nagy derültség.) Végül Baumgarten ura kérdés formulázását kísérelte meg. de ezzel sikert épen nem érhetett el, mert a kérdést helytelenül tette fel, midőn azt kérdezte: «akarjuk-е a bírót arra felhatalmazni, hogy a bűne.'etek túlnyomó nagy többségénél az első büntetést elengedhesse?» Ezt senki sem akarja, mert a mi intézményünk nem mindennapi használatra és nem az esetek nagy többsége számára van rendelve. Mi azt kívánjuk, hogy a biró az eddiginél valamivel nagyobb mértékben mérlegelhesse a tett körülményeit és a tettes személyes .viszonyait és ha azt tartja, hogy valamely gyerköcz pajkosságból vagy meggondolatlanságból követ el valamely csekély jelentőségű büntetendő cselekményt, vagy ha valamely recognizance .... to appear and receive judgment when called upon» eefc. sect. 1 (1). * a Jogtud. Közi.» 1890. évf. 7. sz. 56. 1. 350
