Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Gruber Lajos: A feltételes elítélés [59., 1891]
14 imputált őszinteségnek hiányát kell constatálnom, mert mi csakis kivételes esetekben akarjuk ezen kedvezményt felhasználni. Önök félnek azon felhatalmazástól, hogy a magyar biró hat havi maximumig feltételesen elengedhesse a büntetést, és pedig félnek azért, mert az összes vétségek túlnyomó nagy száma nem haladja felül a hat havi fogházat. Ez mindenütt így van. Angliában is, de Angliában azért a bíró mégis két évi fogházig elengedheti a büntetést és a franczia senatus által minap elfogadott Bérenger-féle törvényjavaslat szerint a bíró még ennél sokkal tovább terjedő jogosítványnyal ruháztatik fel, t. i. azzal, hogy öt évi fogházbüntetésig elengedheti a büntetést. Vajon a közel négy éve létező angol törvény veszélyeztette-e a criminalistika mindennapi kenyerét? Erre feleljen helyettem a f. é. október hóban kiadott reportja a londoni Howard Associationnek. Ott ezeket olvasom : «A Howard Association kiváló és úttörő szerepet játszott ezen országban a «First Offenders’ Act» létrejötte iránti küzdelemben. Ennek az a rendeltetése, hogy sok letartóztatást megakadályozzon, mi által hatékonyan visszatartja a fiatal és meggondolatlan bűnözőket. A törvény arra nyújt alkalmat a bírónak, hogy jelentéktelen esetekben az először bűnözőket, ezek magaviseletének bizonyos időn át próbára való tétele mellett, szabadulni engedje, azon megbélyegzés nélkül, melyet a letartóztatás okoz. E miatt nagyon sajnos, hogy a bíróságok különböző újabb alkalommal mellőzték ezen kitűnő intézményt és fogházbüntetést szabtak a fiatal bűnözőkre, holott előnynyel kellett volna ezen törvényt alkalmaz- niok. A Howard Association választmánya ezen fontos törvény hasznos czéljának és irányzatának nagyobb mérvben leendő figyelembevételét ajánlja.» «Ezen törvén}’ kellő alkalmazás mellett még nagyobb mértékben ki fogja terjeszteni a szükségtelen letartóztatások ama csökkenését, a mit néhány év óta annyira megkönnyített az 1879-ik évből való Summary Jurisdiction Act működése. Az angol foglyok átlagát ezen utóbbi törvény, valamint a mértékletesség, a nevelés és a vallás általános terjesztése nagyon redukálták. в De a belga törvény sem veszélyeztette a criminalistikát, 348
