Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Baumgarten Izidor: Az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogságról [51., 1890]
20 A békebiró előtti eljárás egész tartama alatt — mely azonban rendes körülmények között a nyolcz napot nem haladja túl — a terhelt letartóztatva marad. Ezen tekintetben a Justice of peace discretion arms hatalma semmiféle korlátoknak nincs alávetve. Ha az eljárás befejeztével a Jury elé tartozónak tekinti az ügyet, a békebiró egyúttal azon kérdés fölött is határoz, melynek eldöntése az angol elővizsgálat tulajdonképeni czélját képezi : fogva tartandó-e terhelt a tárgyalás napjáig vagy bizto- i síték mellett szabadlábra helyezendő. Arra, hogy az elővizsgálat befejeztével, terhelt személyének biztosítására semmiféle intézkedés ne történjék, — a mint ez nálunk szabály az esetek túlnyomó többségében — Angolországban nincs eset; sőt a «citatio ex vinculis») annyira természetes, hogy a tárgyalás alkalmával az elnök «prisoner» (fogvalevőnek) szólítja mindig a vádlottat, akkor is, ha a békebiró biztosíték (bail) mellett szabadlábra helyezte. Az angol jog ugyanis, mindenkinél, a ki « indictable offence» — tehát vétség ép úgy mint bűntett — vádja alatt áll, a szökést prsesumálja és ennélfogva szabadlábra helyezését csak akkor engedi meg, ha egyébként biztosítja megjelenését a végtárgyaláson. Csak hogy a békebiró nem tartozik a biztosítékot elfogadni, ha a további eljárás érdekében a terhelt elkülönítését a külvilágtól — különösen összejátszás megakadályozására (tampering with evidence) — szükségesnek találja. Büntettek (felony) esetében a fogva tartás a szabály; felségsértésnél plane egy miniszter vagy a Queen’s Bench engedélye nélkül a biztosíték el sem fogadható. Csak kevés számú, különösen meghatározott vétségek (misdemeanours) esetében követelheti a terhelt szabadlábra helyezését biztosíték mellett. És ha ezek után kérdjük, mi ama hivatalnok közjogi helyzete, kire a polgári szabadság biztosítékaira oly annyira féltékeny angol nemzet egy continentalis fogalmaink szerint alig érthető discretionarius hatalmat ruház, melynek kezelésére mi nálunk egy curiai bírót sem találnánk eléggé megbízhatónak : akkor azon megdöbbentő feleletet halljuk, hogy a Justice of Peace a királyné nevében neveztetik ki és pedig a fizetés nélküliek a Lord Chancellor által, az ú. n. stipendiary magistrate a belügyminiszter által, a mellett «nutu amovibiles» azaz : minden okao
