Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)

Reichard Zsigmond: A feltételes elítélés [54., 1890]

16 tetést, mely őt elrontani alkalmas. Ha a bíró erről bizonyos volna, — mondám. De hát vájjon bizonyos lehet-e erről a híró? Sok, nagyon sok esetben nem. Az ilyen fajú cselekvények elkö- vethetők romlatlan tettesek által is, de igen számos esetben első kitörései egy romlott lelkületnek. Ezekben pedig a büntetést el­engedni annyi volna, mint a tettest újabb bűnökre buzdítani. Mi következik ebből? Szerintem az, hogy mikor a bíró nem tudhatja, hogy olyan bűnössel áll-e szemben, a ki romlott és a kit érzékenyen kell büntetni, vagy olyannal, a ki nem romlott és a kinek egy csekély megfenyítés is elég, akkor beáll az az eset, mikor a büntetést feltételesen fogja kiszabni. Tudom jól, bőgj- ez a felfogás nem a mai büntetőjog állás­pontja, sőt még azon büntetőjogé sem, mely a feltételes elítélést, mint intézményt elfogadja. A büntetőjog traditionális felfogása az, hogy a bíró az előtte lefolyó esetet úgy tartozik megítélni, a bőgj7 látja, és kiszabni a büntetést úgy, a hogy azt ez alapon kiszabandónak találja. A mai büntetőjog állása szerint nem sza­bad a bírónak a büntetést felfüggeszteni és azt bevallani, bogy a tettes bünösségi fokával tisztába jönni nem tud. De ezen hagyo­mányos felfogás alatt már kezdi azon tapasztalat is hatását gya­korolni, hogy a bíró, daczára a törvény álláspontjának, nem képes a tettes bünösségi fokával tisztába jönni, és hogy a bírói ítélet nem csalhatatlan. A feltételes szabad lábra helyezés oly intéz­mény, mely már befolyást enged azon elvnek, hogy a bíró által kiszabott büntetés nem végleges, és megengedi, hogy a jogerős büntetés egy része elengedtessék. Valamivel nagyobb befolyást enged ezen elvnek az új olasz büntető törvény 14. §-a, mely meg­engedi, hogy a börtönbüntetés második fele köz- vagy akár magánmunka szolgáltatása által töltessék ki. De ezen intézmé­nyek csak a jogerős ítélet végrehajtásának liag 3'ományos elvét támadták meg, nem pedig azt az elvet, bőgj7 a bíró az ítéletet meg tartozik hozni akkor is, mikor a tettes bünösségi fokát nem eléggé ismeri. A feltételes elítélés intézménye nézetem szerint azt fogja eredményezni, hogy ezen ítélkezési mód káros követ­kezményei a fiagransabb esetekben enylnttetni fognak. Lehetővé fogja tenni ez intézmény a bírónak, hogy csekély esetekben, melyekről nem tudja és nem tudhatja eldönteni, hogy azok a fogházat megérdemlő romlottság kitörései-e, vágj’ megbocsátható 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom