Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Reichard Zsigmond: A feltételes elítélés [54., 1890]
5 ban lehetne a követendő czélokat elérni az elzárással való bírói fenyegetés által. Nem akarom ezen általános megjegyzéseket még annak bizonyítékául tekinteni, hogy a feltételes elitélés intézménye helyes. De midőn a büntető jog tudományában két ellenkező felfogás létezik a tudomány czélja és módszere tekintetében, akkor helyesnek tartom előzetesen azt megállapítani, hogy a kétféle irány közül melyiknek terméke azon intézmény, mely- lyel foglalkozni kívánok. Az intézmények és eszmék magukon viselik eredetük bélyegét. A feltételes elitélés eszméje nem alkalmas arra, hogy a constructiókkal foglalkozó büntető jog keretébe beüljék, és a feltételes elitélés némely ellenzőinek érvelésén átrezeg a construálni vágyó büntető jogász keserűségének hangja, a kinek symmetrikus arabeszkjeit ez az új alak el- rutítással fenyegeti. Vagy lehet másként elképzelni, hogy miként jutott Kirchenheim azon kifogásokra, melyeket ő tett az intézmény ellen? «A közjogot — mondja Kirchcnheim — a bűnösök sem fogják érteni.» (Ez a sem nyilván annyit jelent, hogy az író méltányolja a bűnösök álláspontját, és hogy a hiba itt nem a bűnösök, hanem a törvény oldalán van.) «Igen furcsa lesz nekik, — így folytatja a lieidelbergi tanár, — hogy az ötödik év végén alkalmaznak rájok valami csekély hiba miatt oly büntetést, mely a közönséges törvények szerint már elévült volna».1 Ezt az érvet feszegetni felesleges, mert nyilvánvaló, hogy a törvényhozás nem fog a büntető törvény alkotásánál azon szempontból kiindulni, hogy a bűnösök közjogi felfogása sérelmet ne szenvedjen. De hisz nem is bűnösök felfogása az, a mit Kirchenheim a feltételes elitéléstől megóvni akar (mert azok, azt hiszem, készek volnának elnyomni közjogi scrupulusaikat), hanem a saját constructiói, melyekbe az új intézmény bele nem illik. Nem kevésbbé formalistikus Petit ellenvetése, ki azt rója fel a feltételes elitélés hibájául, hogy a bíróság kénytelen azt bevezetni az elitéit easier judiciaire-jébe.1 2 1 Bulletin de la Comm. Pénit. Intern. 1889. Bapport présenté par M. le Dr. de Kirchenheim. 350. 1. 2 Bull. de la Comm. Pén. Int., 1890. I. Bapport, présenté par M. Cli. Petit. 127
