Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 6. kötet (51-61. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 6. (Budapest, 1891)
Reichard Zsigmond: A feltételes elítélés [54., 1890]
4 tartják és a visszaesést súlyosbító okul elfogadják, de ezen súlyosbításnak avval akarnak határt szabni, hogy más fajú büntetés a visszaesésre sem szabható ki, mint az első bűncselekményre. «Ennek indoka — mondják, — igen egyszerű: t. i. a büntetendő cselekvény természete nem változott meg.»1 2 3 * Ezek és ilyenek azon eredmények, melyeket a büntető jogtudomány egyik faja elért. A másik, a valódi büntető tudomány, egyéb fajú igazságokat kutat. Kutatja azt, hogy mi a legalkalmasabb módja a büntetés végrehajtásának, hogy mily módon lehet a bűntetteket megakadályozni vagy a bűnösöket megjavítani (Beccaria, Bentham stb.), és kiterjeszti ma már vizsgálatát arra is, hogy mik a büntettek okai és a bűnösök ismérvei (Lom- broso, Ferri stb.). Az ezen szellemirányhoz tartozó kutatások, bár sok egyéb tekintetben mélyrehatóan eltérnek egymástól, megegyeznek egymással abban, hogy tárgyukat tények megismerése, és czéljukat intézmények tökéletesbítése képezi. A formalistikus irány, ha valamely büntető törvénynyel vágj7 intézménynyel foglalkozik, a legfőbb megoldandó kérdésnek azt tekinti, hogy miként lehetne az abban foglalt elveket construálni. A másik irány ellenben azt kéri számon a törvénytől vagy intézménytől, hogy miféle czélok elérését tűzte maga elé, és ezeket miként volt képes elérni. Ezen szellemiránynak terméke a feltételes elitélés2 eszméje is. Azok, a kik először tervezték és mint intézményt megalkották, nem indultak ki sem azon elvből, hogy a «bűntett egy jogviszony megteremtése a büntetésre jogosult és a bűnös között»,8 sem ennek ellenkezőjéből, és bátran mondhatjuk, hogy sem ezen tételekből, sem azokból, melyek rájuk építhetők, a feltételes elitélés eszméjére bukkanni nem is lehet. Az intézmény megalkotóinak kiinduló pontja az volt, hogy az elzárás az enyhébb esetek egy részében több kárt okoz, mint hasznot, és hogy job1 Chauveau és Hélie, Tli. du Code Pénal, I. köt. X. fej. 2 «Feltételes elitélés»-nek nevezem az intézményt, mert ez elnevezést már megszoktuk, bár elismerem, hogy dr. Fayer László által indítványozott elnevezés, a büntetés feltételes elengedése, a fogalmat jobban kifejezi. 3 Binding, Handbuch d. Strafrechts, 38. §. Ж
