Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
65 Uraim! Egy rendszert mutattam be önöknek, a mely fölött sok oly nem-franczia jogász, a ki különben a franczia perrendi intézményeket figyelmére méltatja, kicsinylőleg átsiklott, vagy ha pillanatig meg is állapodott nála, nem érdemesítette arra, hogy róla szót vesztegessen. Láttam, hogy e rendszer: kétszázados gyakorlatban meg- edzett hatalmas intézmény; láttam annak végtelen jótéteményeit és szivemből óhajtom, hogy azokban mi, magyarok is részesüljünk. Azért tettem meg a szerény kísérletet, hogy azt kormányunknak az ismertetett alakban ajánljam. Tudom, hogy e javaslat részleteihez sok szó fér, de mindnyájunknak, a kik törvénykezésünknek az élettel való kiengesztelését óhajtjuk, az az érdeke, hogy az a sok szó mielőbb elmon- dassék. Azért kérem önöket is, csatlakozzanak törekvéseimhez és — miként a Chátelet elé terjesztett kérvények szokásos zárszavai hangzottak —- jót fognak vele tenni: «Et vous ferez bien.» (Elénk éljenzés.) Elnök Csemegi Károly: Tisztelt Teljes-ülés! Azt hiszem, bátran mondhatom, hogy köztünk egyetlenegy sincs, ki a theoriá- ban a rohanó anarchiától tartana, vagy a consolidált praxis megrontásától félne akkor, ha gyorsított sürgősségi eljárás behozatnék törvénykezésünk rendszerébe. Kétségtelen, igen lassú, nem minden várakozásnak megfelelő eddigi eljárásunk. Sokan vagyunk, kik nagyon óhajtjuk, hogy az igen tisztelt felolvasó úr által megjelölt elveken alapuló — valódi sürgősségi eljárás jöjjön törvénykezési miseriáiuk segítségére. Igen nagy figyelemmel kísértem az előadó úrnak élvezetes, tudományos, alapos előadását. Egy vezérfonalat véltem észrevenni az egész előadásban, mely a franczia jogintézményeknek úgyszólván központját, a sokféle változatosságok között a változhatlant, az esetlegességektől és körülményektől függő alakulatok között — az összetartó kapcsot, az azonos szellemet, az egységes gondolatot képezi. Ezen szellem — a franczia tör85 5