Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
66 vényliozásnak minden törvényen áttörő és uralomra jutó szelleme — azon erős áthatottságban nyilvánul, mely a jogot mint jogot — ennélfogva a jognak mint az állam legfőbb erkölcsi értékének oltalmát és érvényesülését, minden más szempont és tekintetfölé helyezve, nem engedi, hoyy az, bármi szín és ürügy alatt, bármi csábítónak mutatkozó mellék-érdek káprázatos varázsa alatt, a mindenekfölött álló magas polczáról leszoríttassék, vagy habár csak veszélyeztessék. Különösen fel kellett tűnni ezen szellem érvényesülésének a «Reféré» intézményben; mely intézmény — úgyszólván formátlan gyorsasága által mintegy alkal- mul szolgál, a külső — létokát képező «sebesség» kedvéért, a tulajdonképeni létok, a benső lényeg — a jog szempontja fölötti gyors áthatolásra. És ime, mit láttunk, tisztelt Jogászegylet! Azon igen élvezetes és tartalomdús előadás alatt, melylyel igen tisztelt tagtársunk épen most gazdagította ismeretkörünket, újra és újra szemeink elé tárul azon bámulatos erély és következetesség, melylyel a franczia— bogy úgy mondjam jogászi és a jog iránti gondosság és gyakorlatias óvatosság — még a legalárendeltebb- nek látszó «Référó»-ben is fölébe helyezi az anyagi jog garan- tiáit minden egyéb tekintetnek; s midőn az ezen intézmény által átkarolt ügyek természetének megfelelő gyorsaságnak megfelel : soha sem téveszti szem elől, hogy úgy mint mindenütt a jogi törvényhozás egész területén, úgy itt is: a gyorsaság csak modalitás, a lényeg azonban — a sérthetlen jog. A mit ugyanis elvesz a «Référé» az eljárási fonnák biztosítékaiból: azt pótolja, az intézményt kezelő személyben rejlő garan- tiák fokozása által. A jog biztositéka a legkevesebbet sem csökken, csupán áthelyeztetik; a formák helyét: a biró foglalja el; a formai biztosíték hiányát a személyes biztosíték hatványozása helyettesíti. Azt bizonyára egyikünk sem fogja állítani, hogy a rendszer, a mint az velünk megismertetett — in abstracto, egyáltalán veszélytelen lenne; sőt nem állítja, nem is hinné közülünk senki, hogy az bizonyos esetekben ártalmassá, demoralisalóvá ne válhatnék. íme, uraim, a törvényhozás dicsősége, mely még ily természetű ügyekben is megkerülte a Scillát és megkerülte 86
