Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
64 17. §. « A 15. §-Ъап nem érintett határozatok ellen, a végrehajtásra halasztó hatálylyal nem bíró felfolyamodásnak van helye, mely határidőihez kötve nincs és a felső biró által soron kívül elintézendő. A 15. §. már kimondta, hogy mikor nincs általában helye orvoslatnak. Minden más határozat ellen, a jelen §. megállapítja a felfolyamodás orvoslatát. A 11. §. már kimondotta, hogy a sürgősségi határozat nyomban végrehajtható; a jelen szakasz világosabban kimondja, hogy az egyetlen orvoslatnak, a melyet a sürgősségi eljárás ismer, a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. Ez intézkedés nélkül, a sürgősségi eljárás teljesen eltévesztené czélját. Ily körülmények között, a törvényhozó bátran bízhatja nz érdekelt félre, hogy mikor kíván élni a felfolyamodással. Ha érdeke sugalmazza, azonnal fog vele élni; ha többé gyakorlati hasznot nem vár tőle, nem fogja reá szánni a költséget. 18. §. A felfolyamodás az elnök határozata ellen, az illető kir. táblához, a kir. járásbiró határozata ellen, az illető kir. törvényszékhez intézendő s az eljárt bírónál benyújtandó. E szakasz az «Instanzenzug»-ot szabályozza. Közel fekszik, hogy a járásbiró sürgősségi intézkedését, a fölötte álló kollégium bírálja meg. Az elnök intézkedése ellen nem lehetett a törvényszéket felsőbb fórummá tenni, mert ez, főnöke határozatainak megvizsgálásánál feszélyezve volna. A benyújtás, az iratok fel térj eszthetése s az ügyek evidentiája miatt, annál a bírónál rendelendő el, a kinek határozata ellen a felfolyamodás irányozva van. A felsőbíróság eljárása sürgősségi ügyekben, külön szabályozandó nem volt. A sürgősségi ügyek soronkívüli természete, melyet az előző §. megállapít, e tekintetben kielégítő. * * * 84
