Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Tóth Gáspár: A polgári bíróságok szervezéséről [34., 1887]
9 folytán, hogy az egyes bírák hatásköre 5000 forintig, világos adóssági perekben határozatlan összeg erejéig, ingatlanoknál pedig 50 holdig kiterjesztessék, a felső biróságokhoz kérdést intézett az iránt: forognak-e fenn s ha igen, mily aggályok az egyes birósági hatáskör ilyetén kiterjesztése ellen? Mind a három felsőbb forum a képviselőház igazságügyi bizottságának indítványa ellen foglalt állást ? A semmitőszék ellenvéleményének súlypontját azon körülményre fektette, hogy hazánkban szabatos és kimerítő törvények biztos vezérfonalat nem nyújtanak, kifejlett állandó törvénykezési gyakorlatunk nincs s nem remélhető, hogy az állam rendelkezésére elégséges számban találhatók legyenek teljesen képesített s így gyakorlatilag kellő jártassággal biró oly egyének, kik az egyes biró föladatának, kivált ha a hatásköre kiterjesztetnék, minden irányban megfelelhessenek. A legfőbb itélőszék és a kir. ítélő tábla saját tapasztalatára támaszkodva, az egyes bírói hatáskör kiterjesztését főleg azért ellenezte, mert az egyes biróságok határozatai részint alakszerűség hiánya, részint a törvény helytelen alkalmazása folytán fölebbvitel útján legtöbbnyire megváltoztatnak vagy megsem- misíttetnek s mert az egyes bírói hatáskör kiterjesztését a közvetlen szóbeli eljárás alapelveivel homlokegyenest ellenkezőnek vélték. Ma már bizonyítást nem igényel, hogy az egyes bírói rendszer a szóbeliséggel nem ellenkezik, mert hisz mindenütt, a hol ez behozatott, egyes bíróságokkal is találkozunk. Azon ellenvetés pedig, hogy az állam rendelkezésére képesített egyének elegendő számban nem állandnak, jogosult lehetett 1871-ben, midőn az 1869. évi IV. törvényczikknek a bírói képesítésre vonatkozó rendelkezései az idő rövidsége miatt hatásukat még nem érvényesíthették; de ma, midőn az új bírósági rendszer tizenhatodik évét éli, midőn a bírói pályára lépő jogász harminczadik életéve előtt a bírói legalsóbb gradust is alig érheti el és 6—8 évet tölt gyakornoki és jegyzői álláson, míg bíróvá léphet elő, ama ellenvetés aligha állhatja meg a tűzpróbát. Még az 1872-iki első szervezés alkalmával is számos, bírói képesítéssel nem biró tisztviselőt kellé bíróvá kinevezni, ámde a lefolyt tizenhat év alatt ezek legnagyobb része már 9
