Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Tóth Gáspár: A polgári bíróságok szervezéséről [34., 1887]

8 alkalma van mindezeket sokkal nagyobb mértékben megsze­rezni, mint a társas bírónak, 2. Védik a társas bíróságot, mert egyes személyt nem ne­héz megnyerni; az önkény ée megvesztegetés egyes bírónál nagyobb sikerre számíthat, mint a testületnél. Utalok a bűnügyi statistika adataira. Megnyugvással mutathatunk bírói karunkra, melyhez még a gyanú árnyéka se férhet, okul tehát nem hoz­ható föl a szervezet kérdésének megoldásánál a megveszteget­hetőség. 3. Hogy a collegium kiválóbb tagjai jótékony befolyást gyakorolnak a szellemileg kevésbbé képzettekre, a jobbak túl­súlya paralysálja a gyengébbek befolyását, a helyes nézet győ­zelme elősegíttetik, az indokolatlan határozatok meggátoltat­nak, hogy a társas bíróságok a tudományos gyakorlat gyülhelvei és a magasabb tekintély képviselői stb., mindezek teljesen indokolatlan puszta állítások, mit majd statistikai adatokkal fogok illustrálni. 4. Végül Feuerbach és Mittermaier azon állításával szem­ben, hogy egyes bíróság csak zsarnok kormányrendszerek alatt dívik, ellenben művelt és alkotmányos népeknél a collegiumok- nak kénytelen a tért átengedni, elég Angliára, a szabad intéz­mények mintaképére utalnom és a ezáfolat teljes. Anglia mel­lett, hol az egyes bírósági rendszer az uralkodó, látjuk még Portugáliát, Dániát, Svéd- és Norvégországot, melyek ha nem is mind par excellence alkotmányos államok, de semmiesetre sem állanak zsarnoki kormányrendszer uralma alatt; ellenben lát­ják azt is, hogy collegium és egyes bíróság zsarnoki és alkot­mányos kormányrendszerek alatt mindig és mindenütt békessé- gesen megfértek egymás mellett s ha a szabadelvüség szem­pontjából is szabad e kérdéshez hozzászólni: akkor is az egyes bírói rendszer mellett kell szót emelnünk, mert a szabadelvüség mint az individuális érvényesülés rendszere mindig és minde­nütt kénytelen az egyént, az egyest előtérbe helyezni. Szabadjon ezek után azokra is reflectálnom, melyek az egyes bírósági rendszer ellenében a semmitőszék, a legfőbb itélőszék és a kir. Ítélőtábla által azon alkalomból felhozattak, midőn az igazságügyi ministerium 1871-ben a képviselőház liuszonötös igazságügyi szervező bizottságának azon indítványa 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom