Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
33 ben a folyamodó mint fél nem szerepel (compulsoire). Végre a konstatálások, elöleges bizonyítások egész sora. A szakember tudja, mi rejlik e czímek alatt, melyek min- denike a peres kérdések egész ős-erdejét jelenti. S ez mind Référés! De hát nem veszti el ezek rengetegében fejét a biró? Nem zavarja, nem kuszálja össze a jogvitákat? Nem nehezíti meg a törvényszék feladatát? Nem ! az intézmény bevált és — ha nem is vezethettem be tisztelt hallgatóimat ez alkalommal a référés anyagi jogának százados judikaturájába — az intézménynek olyan képét mégis bírják, hogy alapeszméjét s az eszközöket, melyek annak megvalósítására választattak, bírálatuk tárgyává tehetik s az intézmény üdvös vagy káros voltáról maguknak meggyőződést vagy legalább véleményt alkothatnak. VI. Az intézmény kritikája. Helyzete a perrendtartási reformokban s az irodalomban. Vélemény. Nem irtózom attól, hogy a franczia elnöki jogszolgáltatás ez intézményének kritikájába bocsátkozzam. Bevallom, hogy első pillanatra ez az elnöki hatáskör, kell, hogy gyakorlati jogászainkat megdöbbentse, az elmélet embereit pedig aggályokkal eltöltse.* Az Írásbeli eljárásban nevelkedtünk. Az ügyvédek, íróasztalaiknál készítik perirataikat, hónapok állanak rendelkezésükre, mely időben szabadon megválasztják az időt, a melyben * 1'eykamont (Sirey-nél 1868. évfolyam): «A kérvényezőre nézve biztosító ez intézkedések, a legtöbb esetben súlyosan veszélyesekké válhatnak arra nézve, a kit érnek, anélkül, hogy azok ellen magát megvéd- hette volna. Minden elöleges figyelmeztetés nélkül találják s lepik meg, mielőtt birájának jogi és ténybeli védveit előterjeszthette volna. La religion da Magistrat pent étre surprise, a biró lelkiismerete és figyelme meglephető ily módon; daczára annak, hogy lelkét a nagy felelősség 3 53
