Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Emmer Kornél: A Référé-rendszer s magyar alkalmazása [35., 1887]
34 a periraton dolgozni kedvük van s ha megjő a beadás ideje, az ellenfelet képviselő kollegától halasztást kérhetnek, mely — miként saját ügyvédi tapasztalásomból tudom — soha sem tagadtatik meg. A bírónak elhozzák a kiosztott percsomót; elolvashatja kétszer is; keze ügyében fekszik a sok segéd-könyv, a törvények, a döntvények, a kommentárok; nehezebb ügyekben megkísértjük az egyik eldöntés fogalmazását, meg a másikat, alszunk fölötte, sétánkon átgondoljuk újra s megállapodunk abban, hogy mit fogunk a tanácsnak indítványozni. Ott azután megvitatjuk hárman, öten, heten a kérdést; még a járásbiró is elnapolhatja az Ítélet kihirdetését és rágódhatik rajta. Mily borzasztó gondolat lesz sokaknak, a kik megszokták így dolgozni, ha azt mondjuk nekik : «Tessék elfoglalni a référés-széket», — hogy oda üljenek a tolongó közönség elé s hallgassanak meg olyan ügyet, a melyre épen nem voltak előkészülve s hozzanak nyomban határozatot, minden pihenés, minden készülés, minden tanácskozás nélkül — sokszor a legfontosabb, nagy érdekeket érő kérdések fölött! Milyen veszélye az elhamarkodásnak, milyen felelősség !* S azután feltámad a theoretikus, a német perrendtartási vaskos munkák egész szertárával. Bonczolja, hogy miként lehet azt összeegyeztetni a tudomány vívmányait képező nagy elvekkel, hogy egy államban az ítélő rendes bíróság mellett, fenálljon egy ilyen rendkívüli «par provision» rendelkező bíróság, mely — horribile dictu — ideiglenes és mégis végrehajtható határozatokat hozzon s óráról-órára idézhessen, a határidő-minimumok figyelmen kívül hagyásával ! tudata ébren tartatja». Bazot (Ordonnances) erre az aggályra azt jegyzi meg: «Ez a kép tán kissé túlzott, mert hisz a bíró csak fentartó rendszabályokat tehet s ezek tán csak nem okozhatnak olyan nagy zavarokat sem annál, a kit érnek, sem az azokat kibocsátó bíró lelkületében» ! (Miként különben a simán menő gyakorlatból is látjuk.) * Bilhard: Traité des Ref drei. 300. lap. A biró tudományának, éleslátásának és biztonságának mindent alá kell rendelni. Hisz a biró műveltsége, tiszta jelleme, okossága és mindenfölött pártatlansága mellett, a Référés útja nagy előnyöket nyújt a jogkeresőknek, kik annál nagyobb veszélyeknek vannak kiteve az eljárásban, ha a référés-hatósággal felruházott bíró e kellékekkel nem Irir. 5Ф
