Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Fodor Ármin: A fizetésképtelen adós jogcselekvényeinek megtámadása a csődön kívül [45., 1889]
I) zása, melyet magánjogi törvénykönyvünk tervezetének kötelmi jogi részében talált? és IY. hogy külsőleg a kötelmi jog keresetében vagy külön törvény utján szabályoztassék-e ezen jog? Legyen szabad előzetesen még egy megjegyzést tennem. A magánjog a jogcselekvények megtámadhatóságának több nemét ismeri. Megjelölésül és a semmiségtől való megkülönböztetésül szolgál ez azon esetek részére, midőn valamely jogcselekmény nem önmagában semmis és hatálytalan, hanem csak az érdekelt fél akaratától és annak érvényesítésétől feltételezve válik azzá; így megtámadhatja valaki azon jogügyletet, melyet a kényszer, félelem vagy megtévesztés nyomása alatt kötött. A megtámadásnak azon neme, melyet a hitelező a fizetésképtelen adós vagyonára vonatkozó jogcselekvények ellen gyakorol, a megtámadás ama, valamint minden egyéb nemétől lényegesen különbözik, még pedig nem csak a megtámadás tényalapja, hanem annak czélja és abból folyólag a megtámadási igény tartalmára nézve is. — Ama tágabb értetemben vett megtámadási kereset tanulmányom tárgyát nem képezi és azzal nem fogok foglalkozni. A hol tehát megtámadási keresetről szólok, csak azt fogom alatta érteni, melyet a hitelező a fizetés- képtelen adós vagyonára vonatkozó jogcselekvények ellen gyakorol. I. I. Л csődön kívüli megtámadási jog szükségessége. A 7-ik magyar jogászgyülésen vita tárgyává tétetvén a kérdés, hogy a megtámadási keresetnek csődön kívül is adassék-e hely, az egyik véleményező dr. Zsigmondy Jenő azt indítványozta, hogy a megtámadási kereset csődön kívül helyet ne foglalhasson. E nézetet már a jogászgyűlésen is csak nagyon csekély kisebbség tette magáévá, és az azóta véghezment jogfejlődés a többség határozatát igazolta. Ha körültekintünk az európai törvényhozások között, azt találjuk, hogy a csődön kívüli megtámadási kereset mindenütt elismertetett és törvény utján szabályoztatott. Ha a megtámadási kereset eredetét az actio paulianára akarjuk visszavinni, akkor az, a csődön kívül régibb és előbb m
