Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Fodor Ármin: A fizetésképtelen adós jogcselekvényeinek megtámadása a csődön kívül [45., 1889]
ft forrásai nyíltak meg. Az 1881. évi csődtörvényünk a német csődtörvény mintájára szabályozta a megtámadási jogot is; a gyakorlatnak alkalma nyílt ezen szabályozás részleteit kipróbálni és judikaturánk már is állást foglalt több vitás kérdésben. Mindez bizonyára első sorban figyelembe veendő, midőn a csődön kívüli megtámadási jog szabályozásáról van szó. Ez volt az egyik indok, a mely ’ arra bírt, hogy e kérdést válaszszam a megbeszélés tárgyává. A másik indok a kérdésnek azon megoldása, a melyet az a magánjogi törvénykönyv tervezetének kötelmi jogi részében talált. — Ennek különös része ugyanis a IX. fejezetben (808— 816. §§.) a hitelezők megrövidítése czímén a csődön kívüli megtámadási jogot is szabályozza. Hogy álláspontomat már előre is jelezzem, megjegyzem, hogy én e tárgynak a kötelmi jogban való szabályozását a később kifejtendő indokokból egyáltalában nem helyeslem, de különösen nem tartom czélszerűnek annak oly szabályozását, a minőt a tervezet czélba vesz. A tervezet ugyanis mellőzve e tekintetben a tudomány új irányát és az újabb törvényhozási munkálatokat, visszamegy a megtámadási jog szabályozásában a római jog álláspontjára, az actio paulianára, úgy a mint azt a közönséges német jog s a szász polgári törvénykönyv recipiálta. Az újabb iránynyal való ezen ellentét különben, úgy látszik, öntudatlan; a tervezet, úgy mint sok más kérdésben, itt is kritika nélkül átveszi a szász polgári törvénykönyv intézkedéseit, és nem tartja szükségesnek annak indokolását, hogy miért mellőzi az újabb jogfejlődést. Feladatom tehát két irányban kifejteni e tárgyat, negativ irányban, hogy a kötelmi jog tervezetének e része hibás, — és positiv irányban, hogy minő ezzel szemben a kérdés helyes megoldása. Ebből kiindulva a vizsgálódás tárgya lesz: I. vájjon egyáltalában szükség van-e nálunk a megtámadási keresetre a csődön kívül, és kell-e azt törvényhozásilag szabályozni ? II. melyek a megtámadási jog főelvei az újabb törvényhozási alkotások és a jogtudomány jelenlegi állásponta szerint? III. megfelel-e ezeknek a megtámadási jog azon szabályoШ
