Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]

32

A fegyelmi büntetések megbővültek. Az 1871: VlII.t.-czikk- ben foglalt rosszalás ki lett hagyva és második büntetésnemül a pénzbírság lépett, még pedig az évi fizetés egy harmadáig tér- jedhetőleg. Láttuk az ismertetett fegyelmi törvényekből, hogy legtöbbje 1 havi fizetésig terjed, a mi különösen, ha második büntetési nem, teljesen elegendő, annál is inkább, mert aránytalan, szegény emberrel szemben.

Uj büntetési nem a szolgálati idő egy részének a nyugdíj vagy végkielégítési díj meghatározásánál leendő mellőzése és a fegyelmi büntetésként való áthelyezés, mely tulajdonképen nem egyéb, mint megbüntetése azon vidéknek, hová egy tekintélyét vesztett biró áthelyeztetik és megbüntetése azon testületnek, a hová belép az, kinek a fegyelmi vétség méltóságát annyira aláásta, hogy meg nem maradhat többé hivatali székhelyén.

Uj a javaslat azon intézkedése, hogy a ki fegyelmi jogérvényes megbüntetésétől számított egy év alatt újabban fegyelmi vétséget követ el, a már alkalmazott büntetési nemnél enyhébben nem büntethető. Ha már most egy biró fegyelmileg és nem a közszolgálat érdekében helyeztetett át, és tegyük fel, egy év alatt egy csekély fegyelmi vétséget követ el, pl. engedelem nélkül kirándul, akkor újból át kell helyezni a bírót, mert igaz ugyan, hogy kimondja a 15. §. azt, hogy csak akkor alkalmazandó az áthelyezés, ha a hivatali székhelyen fenforgó viszonyok adtak a fegyelmi vétségre okot, vagy ha a biró tekintélyét a fegyelmi vétség annyira aláásta, hogy tőle eredményes működés többé nem várható, de sehol sincs meghatározva, hogy ha egy év leforgása alatt újabban követne el fegyelmi vétségét és az előbbi büntetés az áthelyezés volt, hogy ily esetben más büntetési nemre, esetleg enyhébbre is legyen változtatható a büntetés. így volna ez a «kényszervégellátás» büntetése esetétében, mely csakis nem könnyelmű életmód mellett kimondott csőd esetében alkalmazható és mely a csőd megszűntével vesztvén erkölcsi hatályát, a biró ha újból alkalmaztatnék és egy év alatt újabban valami csekély fegyelmi vétséget követne el,ugyancsak kényszervégellátást kellene eltűrnie, minthogy «a már alkalmazott büntetési nemnél enyhébbet nem alkalmazhat a a fegyelmi bíróság».

70