Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
33 Hivatalvesztés feltétlenül alkalmazandó, ha a biró hivatali székhelyéről főnöke engedehne nélkül eltávozott stb. és állását a hozzá intézett felszólítás kézhezvétele daczára, a kitűzött időben sem foglalja el, vagy pedig tartózkodási helyét eltitkolja és hírlapi idézésre sem jelenik meg. Nincs fegyelmi törvény, mely ily szigorú büntetést mondana ki az igazolatlan elmaradásra; kimondják igen is, hogy az igazolatlan elmara- dási időre járó fizetését elveszti, kimondják, hogyha háromszor elköveti a fegyelmi vétséget, hivatalvesztésre ítélhető a biró — igy a bajor, — a porosz törvény szerint pedig, ha hivatalos felszólítás után 4 hétre sem foglalja el helyét, — de úgy, mint • azt a magyar javaslat rendeli, a melyben az sincs meghatározva, meddig terjedhet az igazolatlan elmaradás, és a főnök tetszésére van bízva, vajon egy napot vagy egy hetet vagy 8 hónapot akar-e neki adni — nincs fegyelmi törvény. A hírlapi idézés pedig teljesen felesleges, de dehonestáló is nemcsak a bíróra, a kit felhívnak, hogy megjelenjék, de magára a bíróságra is. Ezt ma már minden fegyelmi törvény elejti, de sőt a bajor törvény annyira megy, hogy minden iratot fegyelmi ügyben zárt borítékban rendel a bírónak átadandónak. A hivatalvesztésnél egy szóval sincs említve, hogy túlnyomó enyhítő körülmények esetében mi történjék, és nincs különösen, hogy az özvegy és árvára nézve a nyugdíj egy része meghagyható legyen, a mi kétségtelenül hiány, melyet pl. a bajor törvény elkerül. A megintés és rosszalás, mint rendbüntetés hatályos eszköz úgy a felügyelet szempontjából, mint a fegyelmi vétségek elkövetése ellen, de nem úgy mint az a javaslatban történik. Hogy az elnöknek ne legyen joga szóbelileg figyelmeztetni vagy inteni a csekélyebb kötelességszegő birót, hanem köteleztessék azt mindjárt Írásba foglalni, sérti a bírói önérzetet; egy barátságos figyelmeztetés elháríthatja a csekélyebb rendellenességet és nem szükséges mindjárt a teljes hivatalos apparatus. De gondoskodni kell a bíróról is, nehogy ki legyen téve az elnök vexatorius eljárásának, és az esetben, ha a szóbeli intést el nem fogadná, vagy az eredménytelen volna, lenne az írásba foglalandó, a melynél nem csak egyfokú feleb- bezési jog lenne megadva a felső bíróság elnökéhez, mint azt a javaslat tervezi, hanem meg kellene adni a jogot a bírónak 3 71
