Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
29 jelenhessen a bíróság előtt. Nem tagadom, hogy lehet burkolt kötelezettség-elismerés váltó vagy más jogczím alakjában, de a törvénynek legalább tiltani kell, hogy ezt megtehesse, mert végre is a «bírónak» cselekménye, nem az ő saját személyének cselekménye, hanem az egész bírói karé és az egyes ember mint biró nem mondhat le azon jogokról, melyek a bíróságot vagy bírót egyáltalában illetik. A 110. §. szerint «a biró nyilvánvaló tévedése, késedelme, mulasztása vagy hanyagsága folytán a fél által igénybe vett jogorvoslat vagy panasz által okozott költségeknek megtérítését a félnek jogvesztés terhével a felebbviteli, illetve panaszbeadványban kell kérni. — A felebbviteli bíróság, illetve a panasz elintézésére hivatott hatóság ily kérelem esetében felvilágosítást kívánhat, és a kérelmet rendszerint az ügy érdemében hozott határozatában dönti el.» Már említettük, hogy a mulasztás és késedelem csak akkor szolgálnak kártérítés alapjául, ha gondatlanságból erednek, a hanyagság pedig természetesen mindenkor vétkes gondatlanságból eredje tekintetben az 1871 : VIII. t.-cz. nyilvánvaló vétséget kívánt meg, a mely a gondatlanságnak nagyobb fokát rejti magában. De nem érthetek egyet a javaslat azon rendelkezésével sem, hogy az ügy érdemében hozott határozatban döntendő el a felebbezés folytán felmerült kártérítési kérdés. Nem szép látvány a bírónak az ügy érdemében történő lepiszkolása, és nem szolgál a birói tekintély emelésére. Ily határozatok külön kiadványba volnának foglalandók. A 111. §. az államnak azon jogot engedi, hogy ha a biró az államnak a számadás terhe alatt kezelt pénzben vagy tárgyakban kárt okozott, az eljárás közigazgatási úton folyik és üy kérdésben az igazságügyminiszter határoz. A bírónak közigazgatási eljárás alá vonása mindenesetre új dolog, de veszedelmes elv, prsejudicálhatni igazságügyminiszteri határozattal a bíróság határozatának. Az elmarasztalt bírónak meg van ugyan adva a jog nyilatkozni a határozat előtt és a 112. §. alapján polgári peres eljárást indítani az igazságügyminiszteri határozat ellen, de az a 64 éves curiai biró, a ki utolsó fórumon fog Ítélni benne, önkéntelenül is meg fogja gondolni, vajon fog-e tetszeni ítélete annak, a ki disponálhat felette 65 évének betöltésével, nem is szólva ezúttal egyéb veszélyről. 67
