Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
30 Hogy az állam esetleg meg ne károsodjék, másként biztosítandó, mint az ekként hozott igazságügyminiszteri határozat alapján megadott kielégítési végrehajtási jog által, melyet a javaslat is méltánytalannak tart, ha keresetet ad be a biró, és mely biztosítási végrehajtássá alakul át ez utóbbi esetben. Az is méltánytalan, a mit a 114. §. mond ki, hogy csak is hivatali sikkasztás esetében okozott kárért legyen felelős az állam a félnek. Hol van a hivatali hatalommal való visszaélés bűntette eseteiben eredt kár, a hivatali titok felfedezéséből, a hivatali kötelesség megtagadásából eredő kár megtérítője, mely Ausztriában az 1872-iki törvény szerint az állam. Hol van szabályozva a felügyeleti jogból eredő kár esetében vagy ha több biró lett elmarasztalva, az egyetemleges kártérítési kötelezettségnél a visszkeresetnek mikénti és mily úton való érvényesítése ? Hol, — mi történjék azon birói határozattal, mely, kimerítve lévén a jogorvoslat,— alapul szolgál a kártérítésre, és mely dolus vagy culpa lata mellett hozatott; e kérdések pedig felmerülnek és szabályozásuk elkerülhetlen. A mi a fegyelmi vétségeket illeti, úgy a 8. § aj pontjának meghatározása szerint fegyelmi vétséget követ el «a ki hivatali kötelességét épen nem teljesíti»; ez azonban nem fegyelmi vétséget, hanem a btk. 480. §-a értelmében hivatali hatalommal való visszaélés vétségét képezi, melyre pedig a büntető törvény 3 hónapig terjedő fogházat szab. Hiányzik különben ezen §-ban az, mely megkülönbözteti a fegyelmi vétséget a közönséges vétségtől, hogy t. i. nem azon bűnös czélzatból szegi meg hivatali kötelezettségét, hogy magának vagy másnak illetéktelen hasznot vagy másnak jogtalan kárt okozzon. Ezen szempont alá sorozandó ab) pont is, a mely kimondja, hogy vétséget követ el a biró, a ki hivatali kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi. к ej pont szerint pedig: «a ki magaviseletével állásának tekintélyét sérti, vagy botrányos magaviseletét tanúsít, általánosságban fejezi ki ugyan a magaviselet általi sértést, de nem határozza meg, vajon csak hivatalban vagy pedig azon kívül elkövetett magaviseletéi visszaélésre is kiterjed-e a kötelezettség, pedig ez fontos, mert a biró könnyen hivatkozhatik arra, hogy hivatalán kívül nem biró, és így nem követ el fegyelmi 68