Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
8 dani, és a bírói hivatalnokokat kötelességeik teljesítésére pénz- büntetéssel szorítani. A bírák áthelyezése akarata ellen más helyre azon eseteken kívül, a midőn a bíróság organisátiójában előállott változás folytán vagy bírák közti sógorsági viszony keletkezése által szükséges, csak fegyelmi bírósági határozat által, a főügyész meghallgatása és az illető biró Írásbeli előadása mellett akkor mondható ki, ha a bírónak helyén való maradása által a jogszolgáltatás károsodnék. Az Oberlandesgericht ebbeli határozata ellen felebbezés engedtetik mindkét félnek. A biró kényszerű, időleges vagy állandó nyugdíjaztatása csak akkor mondható ki, a bírósági organisatio esetén kívül, — ha testi vagy szellemi betegség folytán, a reábizott kötelességek teljesítésére alkalmatlanná válik. Bajorországban az 1881-iki márczius 26-iki törvény, csakis a bírákat veszi fel rendeletéi alatt levőknek. Kifejezi a törvény világosan, hogy akkor büntetendő fegyel- mileg, ha szolgálati kötelességét vétkesen megsérti. Az ausztriai törvény nem mondja ki azt, hogy csak ez esetben büntetendő, de az általános jogelvekből önként folyik, mert büntetendő vétség másként, mint szándékosan vagy vétkesen el sem követhető. E szakasznál azonban a bajor törvényhozás azért vette fel a vétkes szót, mert indítvány tétetett, hogy hanyagság vagy könnyelműségből elkövetet kötelességszegések is büntettessenek. Felveszi a fegyelmi vétségnek 5 év alatti elévülését. A felügyeleti jog megengedi a főnöknek kisebb kötelességszegések miatt szóbelileg vagy írásbeli leg intést vagy figyelmeztetést (Warnung) intézni, mely ellen felebbezés nincs engedve. Ha az írásbeli intés vagy figyelmeztetésnek nincs hatálya vagy ha a szolgálati vétség oly súlyos, hogy ez nem elegendő, fegyelmi eljárásnak van helye. Fegyelmi büntetések: rosszalás, pénzbüntetés egy havi fizetés erejéig, mely cumulatio esetén sem mehet e határon túl, áthelyezés, szolgálatbóli elbocsátás, mely czím- és nyugdíjelvesztéssel jár, enyhítő körülmények esetén a nyugdíj egy része életfogytig vagy egy bizonyos időre meghagyható, úgyszintén az elbocsátott biró gyermeke vagy özvegyének nyugdíjigénye egészben vagy részben, határozott vagy határozatlan időre. 46
