Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]
9 A fegyelmi büntetés alkalmazásánál a tett súlyossága irányadó. Az elbocsátás kimondandó: ha hivatali kötelességének megsértése, vagy erkölcstelen avagy a tiszteletet, melyet hivatása megkiván, lerontó cselekménye által oly súlyos szolgálati vétségben bűnös, hogy a bírói hivatal nyilvánvaló hátránya nélkül abban tovább meg nem hagyható. Kimondható az elbocsátás következő esetekben: azon biró, ki hitelt érdemlőleg tudomást nyervén valamely büntetendő cselekmény legközelebb való elkövetéséről, és hivatalánál vagy szolgálatánál fogva a cselekmény kivitelének megakadályozására hivatva van, ha szándékosan meg nem akadályozza azt, ha a büntetendő cselekmény feljelentését szándékosan nem teljesíti és hivatalánál fogva erre kötelezve van, ha szolgálati kötelességét szándékosan megsérti, hogy ezzel másnak kárt okozzon, vagy magának vagy másnak jogtalan hasznot szerezzen, a mennyiben más eljárás alá nem esik cselekménye, továbbá ha szolgálati titkot elárul stb. Úgyszintén ha hivatali kötelességét három Ízben vétkesen megszegte és újabban követ el fegyelmi vétséget. Ha a biró engedély nélkül hivatalából eltávozik, távozási engedélyén túl marad el, vagy áthelyezés esetében, idejében el nem foglalja helyét, és ha az írásbeli intés foganat nélkül marad, elveszti a jogosítlanul töltött időre fizetését. Ezen intézkedés mellett azonban külön fegyelmi büntetés is mondható ki ellene. Fegyelmi bíróság: a fegyelmi kamara a felső törvényszéknél, mely öt tagból áll, a felső törvényszék elnökének vagy akadályoztatása esetén a szolgálati idő szerint legidősebb tanácselnök elnöklete alatt; továbbá második fokban a fegyelmi törvényszék (Disciplinarhof) 7 tagból áll, a legfőbb itélőszéki elnök vagy helyettese elnöklete alatt. Hogy kik tartoznak az egyik vágy másik bíróság hatósága alá, a törvény nem említi. A fegyelmi bíróság tagjai és póttagjai az elnök ajánlata folytán a király által neveztetnek ki életfogytiglan. Ezen pontja a törvény nagy vitára adott alkalmat, és a képviselőház olykép akarta szabályozni, hogy 3 évre titkos szavazás által a plenáris ülésen választassanak, de végül mégis az eredeti kormánytervezet lett elfogadva. A fegyelmi eljárás megindítása hivatalból és a főügyész 47
