Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Székely Miksa: A bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslat [43., 1889]

7 A fegyelmi vizsgálat megindítása a főügyész és a panasz- lőtt hivatalnok kihallgatása mellett, a fegyelmi bíróság határo­zata által történhetik, melynek a panaszpontokat szabatosan kell megjelölni és mely ellen jogorvoslat nincs. A felső bíróság azon határozata ellen, mely a fegyelmi vizsgálat megindí­tását el nem rendeli, azonban a főügyész a legfelsőbb bíróság és semmítőszék fegyelmi bíróságához felebbezést ad­hat be. Ha előnyomozás szükségeltetik, biró küldetik ki a fegyelmi tanács által, a ki tanúkat, a panaszlottat kihallgatja és minden irányban az ügy felderítése végett kutatásokat eszközöl. A fő­ügyész indítványával a fegyelmi bíróság elé vitetik az ügy, a mely beszüntetheti azt; ez ellen a főügyésznek felebbezési joga van a legfőbb bírósághoz, vagy pedig nem nyilvános szóbeli tárgyalásra idézi a bírót, azon esetben, ha előnyomozás nem rendeltetett a vizsgálati határozat kapcsán. A panaszlottnak joga van 3 bizalmi férfi megidéztetését kérni. A panaszlott védő segélyével élhet és nem tartozik megjelenni, ha csak a fegyelmi bíróság személyes megjelenését nem kívánja, melyet bármikor elrendelhet azon záradékkal, hogy meg nem jelenése esetén képviselője sem hallgattatik meg. Az ítélethozatalnál csak arra lehet tekintettel a bíróság, a mi a szóbeli tárgyaláson előfordult és positiv bizonyítási szabály­hoz kötve nincs. Kimondhat rendbüntetést is. A legőbb bíró­ság és semmítőszék határozata ellen nincs felebbezés. A leg­főbb bíróság és semmítőszék tanácsa elrendelheti a felső bíróság által a pótvizsgálat eszközlését vagy más hiány miatt uj tár­gyalást; ha hiány nincs, szóbeli tárgyalást rendel. Ha a biró 3 napnál tovább távozik önkényesen hivatalából vagy szabadságát 3 napnál tovább terjeszti ki, ha csak kellő igazolási okok fenn nem forognak, rendbüntetésen felül hiva­tali járulékát ez időre elveszti, mely határozat ellen felebbezés van engedve. Ha 14 napon túl terjed elmaradása, fegyelmi bíróság határoz. Nem érintetik az igazságügyminiszter joga a legfelsőbb felügyeleti jognál fogva, előforduló panaszokat orvo­solni, a felső bíróságok azon joga, felügyeleti vagy panasz-uton a fenálló törvények értelmében a bírót a költségek és károk megtérítésében marasztalni, bíróságok ellen megrovást kimon­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom