Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
49 ségekre ruházását azért, mert e jog a jelenlegi szervezet mellett tényleg illusorius. Mint fennebb részleteztem, a börtönügyi igazgatás teendőit legfelső fokban az igazságügyminiszteriumnak egyik, más szintén nagyfontosságú teendőkkel túlhalmozott osztálya végzi. E más oldalú hivatali teendők gyore végzésének szüksége, az ügymenet folytonosságának mellőzhetlen volta gátolják az osztályt abban, hogy az egyes büntetési intézetek vezetését és tényleges állapotát gyakrabban teendő körutakban, személyesen figyelemmel kísérhesse. Más oldalú elfoglaltsága miatt kénytelen tehát ez osztály arra szorítkozni, hogy egyik tagjának kiküldésével évenkint egyszer, legfelebb kétszer megtekinthesse a /egyházakat. Azt még kevésbbé kell kiszíneznünk, hogy a kir. főügyészeket teendőik nagy halmaza és állásuknak helyhezkötöttsége teljesen meggátolják abban, hogy felügyeleti joguk érvényesítésével, személyesen, gyakrabban ellenőrizzék a büntetés végrehajtását az összes kerületi börtönökben, törvényszéki és járás - bírósági fogházakban. Különösen a budapesti főügyész, hogy mind az 54 ügyészségi és mind a 313 járásbirósági fogházat, mely kerületében létezik, évenkint csak egyszer is megtekinthesse, kénytelen volna folytonosan, az egész évben, úton lenni. Fictio tehát az a hit, hogy büntetési intézeteink jelenleg tényleges és hatályos felügyelet alatt vannak. És ez még nem egyedüli hátránya a jelenlegi szervezetnek. Készemről kétségtelennek tartom, hogy a börtönügyi igazgatásnak az igazságügyminiszterium egyik osztályába, más sok elfoglaltatást adó és külön kiképzést igénylő tárgyak mellé sorolása míg egyrészt elvonja ez osztályt a tényleges viszonyok megismerésének lehetőségétől, tehát a létezőről való tájékozottságtól, másrészt árt a szakszerűségnek is. A börtönügy ma már nem a mindennapi gyakorlatból elsajátítható ismeretek conglomeratuma, hanem évek tanulmányát, jelentékeny előkészületeket megkövetelő, külön szaktudomány. Az igazságügyministerium II. ügyosztályának valamennyi hivatalnoka, hajlam, mód és alkalom hiányában, nem lehet kiképzett börtönügyi szakember. Az osztálynak az az egy-két 4 245