Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
50 tagja pedig, a ki szakszerűleg foglalkozott börtönügyi dolgokkal, más irányban szintén igen fontos teendőkkel is el lévén foglalva, képtelen személyesen elintézni az összes börtönügyi beadványokat. De még ezeknek a tagoknak is (épen mert helyhez kötött és őket más teendőkkel is igénybe vevő hivataluk vau) nem állt módjában a tényleges viszonyokat az egész országban mindenütt, a büntetési intézetek minden neménél megismerni. A létező állapot teljes ismeretére pedig az eldöntendő kérdések legnagyobb részénél csakugyan szükség van, de különösen szükség van a reform keresztülvitelénél, ez pedig Magyarországon valóban nélkülözhetetlen.3 Mindazok az államok, melyek a börtönügy fontosságát belátták és melyekben aztán a börtönügy magasabb színvonalra emelkedett is, felismerték, hogy e szaktudomány mai fejlettségi fokán a börtönügyi igazgatás helyes vezetése és a börtönügyi reform sikeres keresztülvitele czéljából e szaknak bizonyos mérvű önállósítására és teljes specialisálására van szükség.4 3 Igaza van Taüffer Ешь-пек, midőn a jelenlegi szervezetről azt mondja: «Ily kormányzati beosztás mellett rendes és egyöntetű kezelésről sem lehet szó ; a börtönügy emeléséről pedig annál kevésbbé, mert ez a börtönügy kormányzatával loglalkozó hivatalnokoknál, és pedig nemcsak egynél, hanem az osztály több tagjánál a hazai viszonyoknak és valamennyi intézetnek teljes és személyes tapasztalatokon alapúló ismeretén kívül még azt is feltételezi és megkívánja, hogy az illetők, midőn kormányozni s az ügyek intézésébe befolyni kezdenek, a börtönügyet, mint tudományt már elméletileg teljesen bírják és a gyakorlati ismereteket, a más országokban valósítottaknak tanulmányozása által, minél előbb tökéletesbítsék. Ma alig van egy, és igen ritkán és csak kevés ideig két tagja az osztálynak, ki a fegyintézeteket csakugyan látta! Kormá- nyoztatik tehát a gyakorlati élet oly feltevések és legjobb szándékú vélemények alapján, melyek a valóságban igen sokszor tényleges alappal nem bírnak#. L. «А börtönügy főkormányzata» czímü becses tanulmányát (a Magyar Igazságügy VIII. kötetének [1877.] 131—148. lapján), mely egyúttal feltünteti a börtönügyi igazgatás szervezetének akkori állását egész Európában. 4 A különböző államok börtönügyi viszonyainak jelen állását a börtönügy egész körére nézve és az igazgatás tekintetében is, híven és szakavatottan tüntetik fel Jagemann, Liszt, Streng és Goos a Holtzen- dorff és jAGEMANN-féle Hb. d. Gefängnisswesens I. kötetének 142—379. lapjain. Ж
