Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
nemzetek közötti viszályokat barátságosan nemzetközi választott bírósági határozattal kellene eldönteni. «Elhatározza: «Hogy az Egyesült-Államok népe híve lévén az egész világgal való békének, kívánja, hogy az állandó és általános legyen, javasolja congressusa képviselői által, hogy a választott bíróság lépjen a háború helyébe, ajánlja tehát a hatóságnak, mely szerződéseket köt, hasson oda, hogy az Unió s más államok között jövőben kötendő szerződésekben benfoglaltassék, hogy a szerződő felek között háború üzenete nem történhetik, mielőtt minden eszköz fel nem használtatott arra, hogy pártatlan választott bíróság távolítsa el a nehézségeket.» A senatus e határozathoz ugyanaz nap hozzájárult. A hollandi képviselőházban Predius és van Eck indítványára 1874 nov. 27-én kimondatott: «A kamara azon óhaját fejezi ki, hogy a kormány a külföldi hatalmakkal lépjen alkuldozásba annak elérése végett, hogy a választott bíróság minden arra alkalmas viszálynak — müveit népek között —• rendezésének eszköze legyen és hogy e végből minden kötendő nemzetközi szerződésben foglalja, hogy minden arra alkalmas viszály választott bíróság elé viendő.» A nemzetközi congressusok csaknem minden tudományágban és közérdekű ügyben kezdtek létesülni. (Fogházügyi 1872, közegészségügyi 1873, statisztikai, földrajzi, anthropologiai, prse- historikus stb.). Továbbá a legfontosabb nemzetközi közjogi kérdésekben nemzetközi kongressusok (részben a kormányok delegátusaié) és convencziók létesültek u. m. a genfi konvenczió, hadi foglyokkal való bánásmód iránt, explodáló golyók tilalma, a háború szabályai és szokásai tárgyában stb. (Utóbbi — egész kódex — az 1874-ki brüsseli koníerenczián készült, hol az összes európai hatalmak delegátusai, köztük Bluntschli, Martens kiváló szakemberek résztvettek.) Szóval a béke és jog munkája gyümölcsözött. 1879-ben Cohn tanár a bécsi Juristische Gesellschaft előtt a jog egységesítéséről értekezett, mely szerinte ez idő szerint csak a váltó, vasúti szállítási- és tengeri kár-jogra vonatkozhatik. ,t 880-ban az oxfordi kongressuson az Institut Arntz és Westlake következő újabb nemzetközi magánjogi propozicziót fogadta el. 39 r 159
